Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
5. TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN (1945-1950)
TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN Az állami általános iskolák feletti felügyeletet a Pestvidéki Tankerületi Főigazgatóság, az egyházi általános iskolák fölött pedig a Katolikus Tanügyi Főigazgatóság gyakorolta. 20 3 A VKM 1945-ben rendeleti úton heti két órára csökkentette a testnevelést az iskolákban, amely mindenképp visszalépést jelentett. A pedagógiai útkeresés során azonban igyekeztek megtalálni a szellemi és fizikai képzés harmóniáját. A minisztérium az 1945/46-os tanév téli hónapjaiban a tüzelőanyag és a szállítási nehézségek, valamint a meleg ruházat hiánya miatt a foglalkoztatás időtartamát, folyamatosságát és rendjét a helyi iskolavezetésre bízta. 20 4 A rendelet a fűtetlen helyiségekben tanuló diákok részére, a meleg ruházat mellett szükség esetén tornagyakorlatokat javasolt. Azok az iskolák, amelyek a téli hónapokban részben szüneteltették a tanítást, az elmulasztott napok pótlását a tanítási szünetek megrövidítésével, illetve teljes elhagyásával próbálták megoldani. Az Esztergom-szentgyörgymezői népiskola 64 tanulója téli üdültetésre Baranyába utazott. Az Esztergomban maradt 123 tanuló közül megfelelő ruházat hiányában, csak 92 tanuló látogatta rendszeresen az iskolát. 20 5 A tanévzáró jelentésekből kitűnik, hogy a tél beálltával szinte valamennyi iskola hosszabb-rövidebb időre teljes oktatási szünetet tartott a különböző nehézségek miatt. 5.3.1 Az általános iskolai testnevelés 1945 őszétől az elemi és polgári iskolai, valamint a gimnáziumi testnevelésben jelentős változásokat hajtottak végre. Az I. Országos Sportkongresszus testnevelésre vonatkozó határozatai nyomán elhagyták a testnevelési foglalkozásokon tapasztalható militarista elemeket. A testnevelés reformját célzó tervek egy része miniszteri rendelkezésekben látott napvilágot. 20 6 A rendelkezések szerint a 6-14 éves gyermekek egységes oktatása és nevelése érdekében a nyolcosztályos általános iskola (a polgári iskolai, a gimnáziumi és elemi iskolai ismétlő osztályokból szervezett) V. osztályát az 1945/46-os tanévben mindazon helyeken meg kellett nyitni, ahol a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak voltak. Az általános iskolára átmenetileg a polgári iskola rendtartását kellett alkalmazni, míg az oktatást illetően a rendelet mellékletében közölt utasítások, óratervek és tantervek voltak érvényesek. A részletes utasítás előírta, hogy az általános iskolák 1945/46-os tanévben induló első osztályaiban az 1940. tc. által életrehívott nyolcosztályos népiskola elsőosztályos óra- és tanterve alapján kell tanítani. 20 7 A rendelet az általános iskolai V. osztályos óratervben, a heti 30 órából csak 2 órát engedélyezett a testnevelésre, a tantárgy nevét „testgyakorlására változtatta. A tanítási anyagban az egyszerű és összetett, az egyéni és a társas gyakorlatok, a sportjátékok valamint a rendgyakorlatok mellett előtérbe kerültek a népi játékok, a tánc és sok helyen a kirándulás is. A népi tánc felkarolásával a tanulók mozgáskultúráját, művészi érzékét kívánták fejleszteni. Azt tartották, hogy a tánc az egész emberi test igénybevétele mellett sajátos élményt ébresztő hatást gyakorol a tanulókra, s ez az élmény a kisgyermeki képzeletv ilágból kiindulva fokrólfokra elvezeti a gyereket az ifjúkor játékos-művészi képzetkörébe. A tananyag összeállításakor a népi táncra és a mozgásművészetre megkülönböztetett figyelmet szenteltek. Szükségesnek tartották a tánccal történő nevelés bevezetését, de nem a „testgyakorlás" egyéb ágainak rovására, hanem azok kiegészítéséül. A foglalkoztatás hangsúlya 1946-tól kezdve egyre inkább a különféle játékokra esett. Az esztergomi általános iskolák testgyakorlati óráin különösen kedvelt játék volt a diákok körében a kiszorító, a füles labda és a labdarúgás is. A játékok alkalmazásával nemcsak a tanulók ösztönös mozgásigényét kívánták kielégíteni, hanem a játékban rejlő kedvező hatásokat is tudatosan pedagógiai céljaik szolgálatába kívánták állítani. Elvetették az egyoldalú, kizárólag csak a fizikumot fejlesztő, a gyakorlatokat mechanizáló testi nevelést. Élvezhették a játékok és a különféle sportágak örömet, felüdülést nyújtó világát. Az íij felfogású testnevelésben jelentős szerephez jutott a kirándulás, a túrázás. A háborút követő első esztendőkben a tanulók elsősorban az Esztergom környéki kirándulóhelyeket keresték fel. Ezek a kiruccanások nem voltak veszélytelenek, mert sok robbanóanyag hevert szerteszét, jelentős területek voltak aláaknázva, még a Duna medre is tele volt robbanásveszélyes lőszerrel. E téren viszonylag gyorsan megszűntek a problémák, s 1945 nyarától gyorsan javult a kirándulások biztonsága. Egyre gyakrabban csendültek fel az esztergomi diáknóták a Zamárdhegy, Búbánatvölgy, Dömös-Dobogókő, Vaskapu, Fári-kút, István-hegy és Márianosztra környéki erdőkben, völgyekben. A kirándulások a fizikai igénybevétel mellett felbecsülhetetlen értékű pedagógiai hasznot hoztak. Az új megismerése, a társas együttérzés, a terhek és az élelem megosztásának öröme, közvetlenül a háború utáni nehéz időszakban megannyi élményforrás volt a gyermekek számára. Az 1945/46-os tanévben, de a következő esztendőkben is az útkeresés volt jellemző az iskolai testnevelésre, s több új tendencia bontakozott ki. 20 8 E tendenciáknak (népi játékok, népi tánc, kirándulás stb.) az volt a közös hibája, hogy szinte kizárólag csak egyeden fontosnak tartott tényezőt alkalmaztak nagy gyakorisággal, figyelmen kívül hagyták az iskolai testnevelés szakmai gyakorlatanyagának összetettségét. Az 1946-os esztendő újabb változásokat, illetve módosításokat hozott az általános iskolai testnevelés gyakorlatanyagában. 20 9 A tantervek elsősorban a torna, atlétika és a játék bázisára épültek, kiegészülve a népi tánc elemeivel, valamint a helyi adottságoktól és az időjárási tényezőktől függő sportágakkal. A minisztériumi utasítás az általános iskolák felső tagozatának, a heti két testnevelési órán kívül, játék- illetve 52
