Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
5. TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN (1945-1950)
TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN sportdélutánok szervezését írta elő. A tanterv érdekessége, hogy a testgyakorlati anyagon túl, elméleti ismeretek elsajátítását is előírta. (Ez azt jelentette, hogy elméleti órák is voltak). A háború után egy évvel már kezdtek körvonalazódni az iskolai testneveléssel szemben támasztott társadalmi igények. A testnevelésért felelős pedagógusok azt vallották, hogy ha az iskolai testnevelést sikerült rendeltetése szerint alkalmazni, akkor a magyar életnek és nevelésnek erős, széles alapú támasza lesz. Az iskolai testneveléssel kapcsolatos társadalmi igények a VKM egyik 1946-os rendeletéhez csatolt általános iskolai tantervi utasításokban a következőképp fogalmazódtak meg: „A testnevelés nem a régi „torna" korszerűsített fedőszava, hanem a nevelés egyik tényezője. A testnevelés az iskola szervezete miatt tantárgy, de kívánatos, hogy az iskolai élet különféle megnyilatkozásait áthatva, a nevelés egyik éltető eleme legyen. Lényegénél fogva mindama törekvések gyűjtőfogalma, mely az iskola számára rendelkezésre álló eszközökkel a testi egészséget is a „kalokagathia" szellemében - az emberibb ember kialakítása érdekében - akarja szolgálni. A jó és szép jegyében fogant nemes törekvés legfőbb eszköze a testápolás, az értelmi oktatás és a testgyakorlás. 21 0 A testnevelési utasítás az antik görög testkultúra, valamint a filantropisták eszményeiből merített, mert a sokoldalúan képzett ember kialakítását a fizikai és a szellemi képességek harmonikus fejlesztésével kívánta elérni, s nevelési céljai érdekében felhasználta az ügyességet, edzettséget, állóképességet, erőt és gyorsaságot valamint a természetességet fejlesztő testgyakorlatokat. A testápolás területén a követelmény úgy fogalmazódott meg, hogy abból „az iskola annyit valósítson meg, hogy a tanulóifjúság iskolai életének egészségügyi követelményeit biztosítsa." 21 1 Az utasítás feladatul tűzte ki a tanulók egészséges életrendre szoktatását „a tisztaság, a rend, a levegő, a napsütés, a víz egészségügyi" értékének megkedveltetését és rendszeres alkalmazását. 21 2 A hosszú háború nélkülözései és szenvedései után a testápolásnak - gyakorlati hasznán túl - igen fontos erkölcsi értékei is voltak, mert az iskolai környezet egészségügyi és testápolási szokásai a tanulók révén a család felnőtt tagjaihoz is eljutottak. A tantervi anyagon túl, az iskolai élet minden területén sor kerülhetett a tisztaság rendszeres ellenőrzésére, annak az élni tudásnak a fokozatos megvalósítására, amely a szellemi munkára alkalmassá tevő készséggel együtt a testi erőnek, az ügyességnek és ellenállóképességnek, a szép mozgásnak a jelentőségét is elismerte a mindennapi életben. Az értelmi nevelés az egészség megbecsülésére, megtartására sőt szeretetére sarkalló oktatás szolgála tába állították. Ez abban is kifejezésre jutott, hogy a testi, ezen belül az egészségi neveléssel szemben támasztott nagyobb követelmények megvalósítása érdekében, egy heti kétórás tantárgy került az általános iskolák felfejlődő VII. és VIII. osztályainak tantervébe „Az ember élete" címmel. 2" A testgyakorlást a „szűkebb értelmű testnevelés munkaterülete"-ként 21 4 mint mozgásgyakorlást fogták fel és ennek együttes „testi és lelki hatásait értékelték oly sokra". 21 5 A követelmények megfogalmazásában Kármán Mór polgári pedagógiájának számos pozitív eleme ismerhető fel, mert elvetették a módszeres testgyakorlás lélekölő gépszerűségét és helyébe - a természetes öröm és jókedv mellett - a gyakorlatban, játékokban tanúsítandó ügyesség és pontosság elsajátítását tartották fontosnak. Az ügyesség fejlesztését olyan tevékenységnek tekintették, amely nagyrészt értelmi feladatok megoldásából állott. A tanterv összeállítói felhívták a figyelmet arra, hogy az iskolát elhagyók rendszeres sportolását is biztosítani kell, mert csak így képzelhető el a magyar népi tömegsport óhajtott kialakulása. 21 6 A tanterv szerves tartozéka volt az útmutató, amely magyarázta a tanterv szándékát és meghatározta a legfőbb didaktikai elveket, a követendő kötelező módszereket. A testnevelési tanterv útmutatójából egyértelműen kitűnik a tanítandó anyag csoportosítása, osztályokra történő elosztása. A tantervi útmutató „minden osztályban megjelöli a tanítható testgyakorlati ágakat, s azokon belül a tanítási célokat jelentő módszeres egységeket sorolja fel". 21 7 Az általános iskola alsó tagozatában a gyakorlatanyag gerincét a torna, játék, atlétika, a népi tánc, az úszás, a korcsolyázás és a szánkózás jelentette. 21 8 A felső tagozatban, az alsó tagozatos alapokra építve, évről-évre újabb és újabb elemekkel, testgyakorlati ágakkal, főként sportjátékokkal (kosárlabdázás, kézilabdázás, labdarúgás) gyarapodva folytatódott a testgyakorlás. Az alkalmazandó gyakorlatanyag az áttekinthetőség, és az egységes alkalmazás végett az alábbi rendszerezés szerint szerepelt az útmutatóban: Torna: - rendgyakorlatok - gimnasztika - talajtorna - szertorna Játékok: - énekes népi játékok - futó játékok - stafétajátékok - labdajátékok - sportszerű játékok Atlétika: - fútások - ugrások - dobások Népi tánc: - az alapelemek felhasználása nem volt kategorikusan megszabva Téli sportok: - hólabdázás - hóember építés - szánkózás - síelés Úszás: az úszni tudás elsajátítása 53
