Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
5. TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN (1945-1950)
TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN népiskola (ebből 4 felekezeti), egy tanonciskola és 9 középiskola (ebből 7 felekezeti) működött , 19 4 Amint látható, az oktatási intézmények döntő többségükben felekezeti iskolák voltak. A felekezeti és az állami iskolák közötti ellentéteket a háború okozta sebek begyógyítására irányuló törekvések nagyban enyhítették. Különösen kitűnt ez, amikor a helyreállítási munkálatok során, tanár és diák, nemre illetve felekezetre való tekintet nélkül együtt munkálkodott. 195 Az iskolaépületek ugyan nem pusztultak el, de súlyosan megrongálódtak, az osztálytermek sok helyen ajtók, ablakok és berendezési tárgyak nélkül, üresen ásítoztak. Az életben maradottak elszántan fogtak a romok eltakarításához, a helyreállításhoz. A felekezeti iskolák elsősorban a szülők és a tanulók sokirányú segítségére voltak büszkék, de elismerték az elszegényedett város, és a súlyos gondokkal küzdő állam tekintélyes anyagi hozzájárulásának jelentőségét is. A régi megyei és városi vezetés valamint a papság főként a kisgazdapártba tömörült. Az értelmiség körében nagy volt a bizonytalanság. A köztisztviselők, a tanítók és a tanárok, óvónők kritikus helyzetben voltak, a háború őket is megviselte. A világégés előtt sem volt nagy a jövedelmük, s a háború után sokan közülük egy ideig egyáltalán nem kaptak fizetést. A harcok elmúltával munkába álltak, de a bizonytalan fizetés miatt sokan kénytelenek voltak élelemre cserélni ingóságaikat, ruhaneműiket. A város alkalmazotti és értelmiségi rétege, a gyakori megpróbáltatások miatt gyanakodva fogadta a változásokat. A nyár közepén a VKM rendeleti úton intézkedett az általános iskolák tanulmányi rendjéről és az ötödik osztályok megszervezéséről. 19 6 Esztergomban a háborút követően az elemi iskoláknak szinte a semmiről kellett indulniuk, de három héttel a háború után már megkezdődött az oktatás. A gyorsan kijavított, használható osztálytermekben délelőtt - délután váltott formában folyt a tanítás. A háború miatt az 1944/45-ös tanítási év csonka volt. A tanulmányi idő alig három hónapig tartott, a tanévet június 14-én zárták. A helyreállítási munkálatok elhúzódása miatt, az 1945/46-os tanévet több iskola csak késve kezdte meg. Az 1945/46-os tanévben vette kezdetét az általános iskola V. osztályának megszervezése Esztergomban, de az új tipusú iskolák tényleges kiépítése csak az 1946/47-es tanévtől kezdődött. A felekezeti katolikus iskoláknál Grősz József kalocsai érsek, a Püspöki Kar és a Katolikus Iskolai Főhatóság (KIF), valamint a Katolikus Tanügyi Főigazgatóság (KTF) nevében léptette életbe az „általános iskolák" elnevezésű új oktatási intézményt:: „Eletbeléptetem az általános iskola elnevezésű új iskola szervezésére vonatkozó rendeletet azzal, hogy az általános iskolát átmenetileg a 37 000/45. VKM rendeletben körülírt módon kell az idei 1945/46 iskolai évben egyelőre csak gimnáziumoknak és polgári iskolák I. osztályai valamint a népiskolák I. és V. osztályai helyébe megszervezni, valamint az egyéb iskolák osztályok tantervét és óratervét az ott közölt mértékben kell megvalósítani, mégis az alábbi pontokban közöltek szigorú figyelembevételével: - minthogy az 1935. VI. tc. 8. §. értelmében az egyházi hatóság alá tartozó iskolákat az illető egyházi hatóságok saját szabályok szerint igazgatják, s ezekben az iskolákban a tantervet a VKM miniszter előzetes jóváhagyásával az egyházi hatóság állapítja meg, azért az általános iskolák végleges rendtartását, valamint ezen iskoláéval együtt az egyéb középközépfokú és szakiskolák tantervét a 37 000/45. VKM rendelet mellékletében közölt országos állami tanterv alapulvétele mellett az arra illetékes Püspöki Kar fogja véglegesen megállapítani. - további intézkedésig az általános iskolának a népiskolai keretben működő V. osztálya az egyházmegyei főtanfeliigyelőség a polgári iskola és a gimnázium keretében működő V. osztálya pedig a katolikus tanügyi főigazgatóság jogkörébe tartozik. - katolikus általános iskolák tandíjat nem szednek, a beírási díjat is csak a katolikus népiskoláknál engedélyezett mértékben vetik ki. - katolikus tanítóképző (női és férfi) képzőintézetek mellett működő gyakorló iskolák felső tagozatát további intézkedésig szüneteltetni kell, s a felső tagozatra szóló gyakorlati tanítást és hospitálást az iskola székhelyén működő katolikus általános, illetve népiskolákban kell eszközölni". 19 7 A VKM-nek a beiratkozási díjakra és a tantervekre vonatkozó rendelkezéseit a felekezeti iskolákat felügyelő főhatóságok nem hajtották végre. 1945 augusztusában a város képviselőtestülete az egyes pártok javaslatai alapján megalakította az iskolaszéket, 19 8 a kereskedő és iparos tanonciskolái felügyelő bizottságot, 19 9 valamint a Tanügyi és Közművelődésügyi Bizottságot. 20 0 A VKM a Komárom - Esztergom vármegyei népoktatási terület vezetésével Bodó Lajost bízta meg. 201 A kinevezett vármegyei tanfelügyelő beköszöntő levélben keresztény hittel demokratikus szellemű nevelést és újjáépítést hirdetett: „Kormányzatunk és vezetőembereink mindannyian elismerik, hogy országunknak demokratikus alapon való újjáépítése és megerősítése csak a nevelés útján lehetséges. Tehát hatványozott munkával építsük újjá a lelkeket és nemzetünket. Hogyan? A demokratikus szellemű gondolkodáshoz és neveléshez a csalhatatlan alapot az Úr Jézus nekünk már 2000 előtt megadta, az emberszeretetet rendelő főparancsolatban. Kedves Munkatársaim ! Ezt hirdessétek, ezt kövessétek, akkor nem tévedhettek és biztosan célt értek." 20 2 Ez a felfogás, megfogalmazás ekkor még természetes volt, a pártok részéről nyilvánosan fel sem merült az iskolák államosítása, az iskolai vallásoktatás fakultativitásának kérdése. Az általános iskolák kialakulásával a felügyelet területén is új helyzet jött létre. A megalakulás előtt az elemi népiskolák felügyeleti hatóságai Esztergomban a községi illetve az egyházi iskolaszékek, valamint a vármegyei királyi illetve főegyházmegyei főtanfelügyelőség voltak. Az iskolaszékek felügyeleti jogköre a bekövetkezett változások során fokozatosan megszűnt, a felekezeti iskolák közül pedig csak a népiskolák maradtak az egyházi főtanfelügyelőség hatáskörében. 51
