Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

5. TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN (1945-1950)

TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN két. Az OMRE részére biztosított állami támogatás lehetőséget adott egy széles műszaki bázis megterem­tésére, új és felújított repülőterek építésére, vitorlázó és motoros gépekre alapozott repülőegyesület kialakí­tására. Motoros és vitorlázó-iskolákat, továbbképző tanfolyamokat, versenyeket szerveztek. Ebből a mun­kából az esztergomiak is kivették a részüket. Az esz­tergomi repülősképzésre, repülőgépgyártásra még Bebries Lajos közlekedésügyi miniszter is kíváncsi volt, ezért meglátogatta az esztergomi repülőteret. 189 A repülősképzés mellett jól funkcionált a repülőmo­dellező műhely. A nyár folyamán az esztergomi repü­lőtéren rendezték meg az 1949. évi szabadtéri körze­ti repülőmodell-versenyt. A minőségi sportot az EVSE kebelén belül az NB Il-es vízipóló-, az NB Ill-as sakk- és labdarúgócsapat képviselte. A városban a legkedveltebb sportág a lab­darúgás volt. A többi esztergomi csapat az alapfokú labdarúgó-bajnokság dorogi területi csoportjában ját­szott, így az esztergomi SZIT, az Esztergomi Szak­szervezet, az Esztergomtábori SE, a Vak Bottyán Kol­légium, a honvédség és a rendőrség csapata. Esztergom város kiemelkedő sportegyesülete, az EVSE nem tudott megbirkózni az előtte álló felada­tokkal. Részben a vezetés személyi ellentétei, részben anyagi okok miatt néhány hónapos tevékenység után újból „kenyértörésre" került sor. 1949 júliusában az esztergomi szakszervezetek képviselői és az EVSE ve­zetői értekezletet tartottak, amelyben elhatározták, hogy az EVSE-t feloszlatják, és helyette megalakítják az Esztergomi Vasas Sportegyesületet. Ezen az érte­kezleten már ideiglenes vezetőséget is választottak az­zal a céllal, hogy a sportügyeket ők intézzék az alaku­ló közgyűlésig. 19 0 Az esztergomi Vasutas Sportegyesület „Vasas" egyesületté alakulásához a sporthatóságok nem járul­tak hozzá, ezért az EVSE vezetése elhatározta: 1949 szeptemberétől Esztergomi Dolgozók Sportegyesüle­te (EDSE) néven szerepel tovább. 19 1 Az egyesület ve­zetése azt szerette volna elérni, hogy a 22 ezer lakosú várost a sport küzdőterein azok képviseljék, akik szív­vel-lélekkel versenyeznek. Többségi véleményként ka­pott hangsúlyt, hogy a helyi erőkre kell támaszkodni, ezért néhány régebbi vezető lemondott. A kulturális élet átalakításával párhuzamosan kez­dett háttérbe szorulni a sport „politikamentességét" hirdető felfogás. Az EDSZ vezetői sportági-szakmai kérdéseken túl azzal törődtek, hogy az ifjúság figyel­mét felkeltsék a sport társadalmi és ideológiai szerepé­re. A saját egyesületi tevékenység mellett a sport váro­si szervezőjeként is jelentős szerepet játszott a Szak­maközi Bizottság. Folyamúszó bajnokságot rende­zett, pályaépítő akciót szervezett, amelynek eredmé­nye a postások rohammunkával épített röplabdapályá­ja volt. Nevéhez fűződik a MINSZ röplabdacsapatá­nak megalakítása, az üzemi sakkcsapatok versenyének rendezése, a városi sportnap szervezése. 1949 végén az Esztergomi Szerszámgépgyár NV­ban a Szakmaközi Bizottság támogatásával kosárlab­dacsapatot szerveztek. így a labdajátékok képviselete a városban tovább bővült. A városi népi röplabda-baj­nokságban szereplő csapatok közül a kerületi bajnok­ságba három esztergomi csapat került: az Esztergomi Közalkalmazottak Sportegyesületének (EKASE) röp­labdázói, az Esztergomi Szerszámgépgyár, továbbá az Esztergomi Pénzügyőrség csapata. A Sportáru-terme­lő NV asztalitenisz-csapata is eredményesen szerepelt, mert 1950-ben már az NB Ill-ban játszott. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) részéről 1950 elején nevezési felhívás jelent meg. Ennek alap­ján tavasszal országos egyfordulós labdarúgó bajnok­ság indult. Olyan - tömegszervezetekhez tartozó ­csapatok nevezhettek, amelyek 1949. május 1 -je óta szövetségi bajnoki mérkőzéseken nem vettek részt. Az esztergomi csapatok közül az EPOSZ, a SZIT, a honvédség és a rendőrség csapata jelentkezett a felhí­vásra. 1950 elején az új hatalom az alkotmányban lefekte­tett elvek alapján áttért a tanácsrendszerre. A tanácsok tagjai a pártmunkások, parasztok rétegeiből kerültek ki. Az alkotmány a tanácsok kötelességévé tette, hogy a dolgozók tömegeinek bevonásával oldják meg a he­lyi kérdéseket. A közigazgatás átszervezése után az el ső tanácstagi választások alkalmával Esztergom város lakossága 91 rendes és 46 póttagot választott. Ali fős Végrehajtó Bizottság első elnökévé Anderla Imrét, helyettesévé Horváth Klárát, titkárrá Szabó Istvánt választották. 19 2 A helyi tanácsválasztások napján a városi csapatok felkeresték a falusi labdarúgócsapatokat és barátságos, bemutató jellegű mérkőzéseket játszottak. (Az EDSE futballistái például Süttőn.) 1950-ben új egyesület alakult Esztergomban, ered­ményeként az országos folyamatnak. Ennek az volt a lényege, hogy minden sportegyesület „bázistámoga­táshoz" jusson, ily módon jóval gazdagabb lehető­séghez a dolgozók, az ifjúság, a diákság sportolási igényeinek kielégítésére. Azok az egyesületek tehát, amelyek mögött „mecénásként" nem állt valamely üzem vagy intézmény, a továbbiakban az egyes szak­szervezeteknél találtak „gazdára". Ez az irányzat hozta létre a város sportjában és test nevelésében - az Esztergomi Szakszervezeti Dolgo­zók Sportegyesületét (ESZDSE). 5.3. Esztergom iskolai testnevelésének és sportjának változásai (1945-1950) Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 augusztusá­ban a népiskola I-VIII. és a gimnázium, illetve a pol­gári iskola ITV. osztályai helyett általános iskola elne­vezéssel új iskolatípus szervezését rendelte el. 19 3 A kormány ezzel a rendelettel az egész testnevelés szellemét kívánta megváltoztatni annak ellenére, hogy a háború okozta problémák miatt a szükséges anyagi és személyi feltételek nem álltak kellő arányban rendelkezésre. Esztergomban az 1944/45-ös tanévben 8 elemi 50

Next

/
Thumbnails
Contents