Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
5. TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN (1945-1950)
TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN két. Az OMRE részére biztosított állami támogatás lehetőséget adott egy széles műszaki bázis megteremtésére, új és felújított repülőterek építésére, vitorlázó és motoros gépekre alapozott repülőegyesület kialakítására. Motoros és vitorlázó-iskolákat, továbbképző tanfolyamokat, versenyeket szerveztek. Ebből a munkából az esztergomiak is kivették a részüket. Az esztergomi repülősképzésre, repülőgépgyártásra még Bebries Lajos közlekedésügyi miniszter is kíváncsi volt, ezért meglátogatta az esztergomi repülőteret. 189 A repülősképzés mellett jól funkcionált a repülőmodellező műhely. A nyár folyamán az esztergomi repülőtéren rendezték meg az 1949. évi szabadtéri körzeti repülőmodell-versenyt. A minőségi sportot az EVSE kebelén belül az NB Il-es vízipóló-, az NB Ill-as sakk- és labdarúgócsapat képviselte. A városban a legkedveltebb sportág a labdarúgás volt. A többi esztergomi csapat az alapfokú labdarúgó-bajnokság dorogi területi csoportjában játszott, így az esztergomi SZIT, az Esztergomi Szakszervezet, az Esztergomtábori SE, a Vak Bottyán Kollégium, a honvédség és a rendőrség csapata. Esztergom város kiemelkedő sportegyesülete, az EVSE nem tudott megbirkózni az előtte álló feladatokkal. Részben a vezetés személyi ellentétei, részben anyagi okok miatt néhány hónapos tevékenység után újból „kenyértörésre" került sor. 1949 júliusában az esztergomi szakszervezetek képviselői és az EVSE vezetői értekezletet tartottak, amelyben elhatározták, hogy az EVSE-t feloszlatják, és helyette megalakítják az Esztergomi Vasas Sportegyesületet. Ezen az értekezleten már ideiglenes vezetőséget is választottak azzal a céllal, hogy a sportügyeket ők intézzék az alakuló közgyűlésig. 19 0 Az esztergomi Vasutas Sportegyesület „Vasas" egyesületté alakulásához a sporthatóságok nem járultak hozzá, ezért az EVSE vezetése elhatározta: 1949 szeptemberétől Esztergomi Dolgozók Sportegyesülete (EDSE) néven szerepel tovább. 19 1 Az egyesület vezetése azt szerette volna elérni, hogy a 22 ezer lakosú várost a sport küzdőterein azok képviseljék, akik szívvel-lélekkel versenyeznek. Többségi véleményként kapott hangsúlyt, hogy a helyi erőkre kell támaszkodni, ezért néhány régebbi vezető lemondott. A kulturális élet átalakításával párhuzamosan kezdett háttérbe szorulni a sport „politikamentességét" hirdető felfogás. Az EDSZ vezetői sportági-szakmai kérdéseken túl azzal törődtek, hogy az ifjúság figyelmét felkeltsék a sport társadalmi és ideológiai szerepére. A saját egyesületi tevékenység mellett a sport városi szervezőjeként is jelentős szerepet játszott a Szakmaközi Bizottság. Folyamúszó bajnokságot rendezett, pályaépítő akciót szervezett, amelynek eredménye a postások rohammunkával épített röplabdapályája volt. Nevéhez fűződik a MINSZ röplabdacsapatának megalakítása, az üzemi sakkcsapatok versenyének rendezése, a városi sportnap szervezése. 1949 végén az Esztergomi Szerszámgépgyár NVban a Szakmaközi Bizottság támogatásával kosárlabdacsapatot szerveztek. így a labdajátékok képviselete a városban tovább bővült. A városi népi röplabda-bajnokságban szereplő csapatok közül a kerületi bajnokságba három esztergomi csapat került: az Esztergomi Közalkalmazottak Sportegyesületének (EKASE) röplabdázói, az Esztergomi Szerszámgépgyár, továbbá az Esztergomi Pénzügyőrség csapata. A Sportáru-termelő NV asztalitenisz-csapata is eredményesen szerepelt, mert 1950-ben már az NB Ill-ban játszott. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) részéről 1950 elején nevezési felhívás jelent meg. Ennek alapján tavasszal országos egyfordulós labdarúgó bajnokság indult. Olyan - tömegszervezetekhez tartozó csapatok nevezhettek, amelyek 1949. május 1 -je óta szövetségi bajnoki mérkőzéseken nem vettek részt. Az esztergomi csapatok közül az EPOSZ, a SZIT, a honvédség és a rendőrség csapata jelentkezett a felhívásra. 1950 elején az új hatalom az alkotmányban lefektetett elvek alapján áttért a tanácsrendszerre. A tanácsok tagjai a pártmunkások, parasztok rétegeiből kerültek ki. Az alkotmány a tanácsok kötelességévé tette, hogy a dolgozók tömegeinek bevonásával oldják meg a helyi kérdéseket. A közigazgatás átszervezése után az el ső tanácstagi választások alkalmával Esztergom város lakossága 91 rendes és 46 póttagot választott. Ali fős Végrehajtó Bizottság első elnökévé Anderla Imrét, helyettesévé Horváth Klárát, titkárrá Szabó Istvánt választották. 19 2 A helyi tanácsválasztások napján a városi csapatok felkeresték a falusi labdarúgócsapatokat és barátságos, bemutató jellegű mérkőzéseket játszottak. (Az EDSE futballistái például Süttőn.) 1950-ben új egyesület alakult Esztergomban, eredményeként az országos folyamatnak. Ennek az volt a lényege, hogy minden sportegyesület „bázistámogatáshoz" jusson, ily módon jóval gazdagabb lehetőséghez a dolgozók, az ifjúság, a diákság sportolási igényeinek kielégítésére. Azok az egyesületek tehát, amelyek mögött „mecénásként" nem állt valamely üzem vagy intézmény, a továbbiakban az egyes szakszervezeteknél találtak „gazdára". Ez az irányzat hozta létre a város sportjában és test nevelésében - az Esztergomi Szakszervezeti Dolgozók Sportegyesületét (ESZDSE). 5.3. Esztergom iskolai testnevelésének és sportjának változásai (1945-1950) Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 augusztusában a népiskola I-VIII. és a gimnázium, illetve a polgári iskola ITV. osztályai helyett általános iskola elnevezéssel új iskolatípus szervezését rendelte el. 19 3 A kormány ezzel a rendelettel az egész testnevelés szellemét kívánta megváltoztatni annak ellenére, hogy a háború okozta problémák miatt a szükséges anyagi és személyi feltételek nem álltak kellő arányban rendelkezésre. Esztergomban az 1944/45-ös tanévben 8 elemi 50
