Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

5. TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN (1945-1950)

TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN Az EMVSE klubhelyiségének rendbehozatalát a Petz-üzem és a vasút dolgozói - „rohammunkával" végezték el. Az egyesület ügyvezető elnökének, Kántor Richárdnak közbenjárására a helybeli kereskedők és vállalkozók a szükséges építőanyagokkal, és pénzbeli adományokkal járultak hozzá a klubház újjáépítéséhez.

14

0 Az új egyesület hat (sakk, úszó, labdarúgó, kosárlabda, ökölvívó és tenisz) szakosztályt működtetett. A szakosztályok között elsőbbséget továbbra is a labdarúgó-szakosztály élvezett. Vezetésének megerősítésére négytagú végrehajtó bizottságot állítottak fel.

14

1 1946 késő őszén, miután a Szövetség Ellenőrző Bizottság megengedte, hogy ismét alakulhatnak repiilőegyesületek, az esztergomi Sportrepülő Egyesület újból megtartotta alakuló közgyűlését.

14

2 A repülősport szerelmeseinek sikerült egyesületi elnökként megnyerniük az újonnan kinevezett dr. Rab Károly vármegyei főispánt. A megalakulást a 294 500/1946. BM számú rendelet alapján végezték, és az elfogadott alapszabályt a tisztikar és a tagok névsorát jóváhagyás végett felterjesztették.

1

4' Az egyesület elnöke, Bodnár László mérnök azzal a kéréssel fordult a vármegye alispánjához, hogy a vármegye és a területén lévő községek, mint jogi személyek az egyesület pártoló tagjai közé lépjenek be. A segítségkérés indokait így vázolta: „Az egyesület kb. 15 éves becsületes múltra tekint vissza. Úgy a vitorlázó repülés, mint a modellezés terén számos nemzeti és nemzetközi csúcsteljesítményt ért el. Két hangárunk a harcok közepette pusztult el, berendezésünket a lakosság és a németek lopták el. Gépeinket pedig tüzelőnek használták el. Megmaradt azonban a jó repülőgárdánk és műszaki személyzetünk. Kérem hogy a vármegye miként 1932-ben megvetette alapját az esztergomi vitorlázó repülésnek, a legdemokratikusabb sportnak, most is segítsen, hogy munkáinkat továbbra is folytatni tudjuk.'"

4

4 A megye, a város és a szakszervezeti tanács vezetésében beállott személyi változások az EMVSE tisztújító választásában is jelentősen közrejátszottak. Az 1947 februárjában megtartott közgyűlésen megválasztott elnökségben találjuk a megye és a város vezetőit, a főispánt, az alispánt, a polgármestert, a megyei szakszervezeti tanács elnökét és a legnagyobb ipari üzem vezetőjét.

14

5 A vezetőséghez tartozó választmánynak több mint 120 tagja volt. A helyi sajtó a közgyűlésről beszámolva kifejezi azt a reményét, hogy a „város minden rétegét magába foglaló vezetőség munkája talán eredményes lesz.'"

4

6 Az egyesület vezetése és tagsága örömmel vette a sportélet összefogására tett lépéseket. A szervezés eredménye, hogy az EMVSE lett a város legnagyobb létszámú társadalmi egyesülete, amelynek pártállásra, foglalkozásra vagy társadalmi helyzetre való tekintet nélkül bárki tagja lehetett. Bár a tagság politikai és világnézeti szempontból heterogén összetételű volt, abban egyetértett, hogy a meglévő anyagi erőkkel, tudásukhoz mérten mindent meg kell tenniük az élet minden területén, így a sport területén is a háború okozta sebek, bajok orvoslásáért. A több mint 700 fős egyesület fenntartásához, a nyolc működő szakosztály, valamint a szervezés alatt álló vízipóló- és vívószakosztály tevékenységéhez újabb anyagi forrásokra volt szükség, mert a vasút, a Petz - üzem, a képviselőtestület támogatása nem bizonyult elegendőnek. Átmeneti megoldásként az EMVSE választmánya kéréssel fordult minden esztergomi sporttársához, hogy a havi tagdíjon felül meghatározott időre (hat hónap, egy év stb.) ajánlják fel havi hozzájárulásuk növelését.

14

7 A felhívás nem maradt megválaszolatlanul: a nehézségek ellenére, a létfenntartás ezer gondja mellett a sportszerető emberek zokszó nélkül adták összekuporgatott forintjaikat. Az egyesületi összefogásban jelentős tényezőként szerepelt, hogy a helybeli pártok, a képviselőtestület és a szakszervezetek félretettek minden ellenséges érdeket. Nemes lokálpatriotizmusból az egyesületi közösség érdekeit tartották szem előtt. A kölcsönös megbecsülés jegyében hozták meg döntéseiket, ami ebben a pártharcoktól válságos időszakban nagy szó volt. A sportkapcsolatok kiépítésében, szervezésében rendkívüli szerepet játszott dr. Brassai György, városi tanácsnok. A kulturális ügyek előadójaként lehetőséget teremtett, hogy a sport és a testnevelés minél szélesebb körben újjáéledjen és kibontakozzék. Tevékenységének köszönhető, hogy 1947 áprilisában megalakult Esztergom m. város Szabadművelődési Tanácsában, az egyesületek képviseletét Dolovai József, az EMVSE képviselője látta el, és rajta kívül még Nagy Sándor, Szabados Jolán testnevelők, Pataky Károly és Dudás László sportvezetők is bekerültek ebbe a testületbe.

14

8 A tanács a szabadművelődésre úgy tekintett, mint a társadalom fejlődésének nagyon fontos érték-alapjára. Alakuló jegyzőkönyvük, illetve éves tervük tanúsága szerint a művelődés minél teljesebb formáját igyekeztek a nép egyre tágabb körében teljesíteni. Terveik között különböző sportrendezvények, bemutatók is szerepeltek a művészeti (ének, zene, festészet, színielőadások stb.) ismeretek mellett. 1947 tavaszán - az egyesületi székház rendbehozatala után - az EMVSE-nek a háborús károk és az árvíz következtében tönkrement sporttelep újjáépítéséhez kellett haladéktalanul hozzáfognia. Sportkapcsolatok révén a Nemzeti Sportbizottság a munkálatokra 12.000 Et segélyt utalt ki, 1.500 Ft-os havi részletekben. Az összeg csupán a helyreállítási költség egyharmadát fedezte. Az egyesület a súlyos helyzetben ismételten a képviselőtestülethez fordult segítségért. Beadott kérelmében 5 000 Ft rendkívüli segélyt kért a pótköltségvetés terhére.

14

9 Nem volt könnyű helyzetben a képviselőtestület, mert hasonló segélyt kért egyesületi támogatás címén az Esztergomi Sportrepülő-Egyesület is.

15

0 Az utóbbi támogatására az 1947-1948. évi költségvetésben csak 1.000 Ft segélyt állapítottak meg.

15

1 A hároméves terv a sport és testnevelés fejlesztését is előirányozta. Nagyarányú pályaépítési akciót is hirdetett, melyet felkarolt az 1947 tavaszán létrehozott Országos 48-as Ifjúsági Bizottság. Programjainak lényegét 1947 áprilisában a Népsport hasábjain így foglalták össze: 45