Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
5. TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN (1945-1950)
TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN „Sporttelepet minden falunak, üzemnek, iskolának! - jelszóval indítunk. Ellenőrizzük, hogy közületek a már meglévő rendeleteket végrehajtják-e? Erkölcsi és anyagi segítséget szerzünk, hogy az ifjúság a maga erejéből önkéntes rohammunkával építhesse sporttelepét." A pályaépítési akció tettre sarkallta a közigazgatásilag Esztergomhoz tartozó esztergomtábori sportfiatalokat is. Az Esztergomtábori Sportegylet (ESE) kebelén belül elsősorban a labdarúgás szenvedélyének kívántak hódolni. A labdarúgócsapat pályagondjainak megoldása érdekében az Esztergomtábor területén lévé) városi ingatlanból kértek kiutalást. 15 3 A polgármester a kérelemnek eleget tett, és ennek alapján megkezdhették - rohammunkával - a vasútállomás melletti területen a labdarúgópálya kialakítását. 1947 nyarán személyi és szervezeti változásokat hajtottak végre a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium sport-ügyosztályán. A IX. ügyosztályból főosztály lett, amelynek három ügyosztályát hozták létre. A IX/2. ügyosztályvezetője Korbacsics Pál testnevelési igazgaté) lett. Hozzá tartoztak a verseny- és a tömegsport, a sportszövetségek, a sportegyesületek és a sportépítkezések. 1947 októberében Korbacsics Pál levélben értesítette a polgármestert, hogy a hároméves terv elséí évében (1947. VIII. 1 - 1948. VII. 31) vidéki sportlétesítmény építésének címén az esztergomi városi sporttelep és öltöző építkezéseire 20 000 Ft-ot irányzott elő. Az összeget a Tervhivatal útján az építkezés előkészületeinek befejeztével biztosítja. 15 4 A polgármester és az EMVSE is örömmel fogadta a hírt, és megtettek minden előkészületet a beruházás megkezdésére. Az egyesület kiemelt szakosztálya, a labdarúgó szakosztály, Mátéffy Rezső irányításával a KÖLASZ l/A osztályában szerepelt. Az anyagi nehézségek ellenére a háború után az egyesületből először a labdarúgók mentek közös balatoni üdülésre. 5.1. Sportegyesületi élet a pártharcok és az államosítás időszakában (1947-1948) Az 1947-es választási eredmények országos vonatkozásban a munkásosztály az MKP javára megváltozott erőviszonyokat tükrözték. 15 5 Esztergomban viszont az első helyre a Keresztény Női Tábor, a második helyre az SZDP-t megelőző MKP került. A választások számszerű adatai azt mutatták, hogy a túlnyomórészt vallásos meggyőződésű polgárok a város politikai életében a polgári jobboldali erőktől várták a vezető szerep betöltését. Az egyesületi életben a sport és a politika kapcsolatát elvetették, szinte minden fórumon a pártérdekek tői független sportot hirdették. A Népsport 1947. november 23-án közölte az MKP sportprogramját. 156 A legfontosabb elvek közé tartozott a tömegsport új versenyekkel, pályaépítési akciókkal, valamint a sportolók demokratikus szellemű nevelése. Az MKP sportprogramjának megjelenése után megindult a harc az NSB, a pártok és az egyesületek részéről a program népfront-programmá alakításáért. A szakszervezetek egyre nagyobb figyelmet fordítottak a dolgozók sportjának szervezésére és támogatására. Az esztergomi sportrepülőegyesület elnöke dr. Rab Károly vármegyei főispán- hivatali pozíciójával is élve felkérte a környező falvak és városok közigazgatási vezetőit, hogy hatókörükben szorgalmazzák az egyesületek anyagi megsegítését. Nagyarányú adakozás kezdődött, amely több ezer forintot hozott. A támogatók között találjuk 1.000 Ft-tal az MKP dorogi szervezetét is. 15 7 Az ESE elnöksége 1947. október 12-én jubileumi közgyűléssel ünnepelte az esztergomi sportrepülés megindulásának 15. évfordulóját. A közgyűlés előtt avatták fel a „Pilis" vitorlázó iskolagépet, amelyet az AERO-EVER Kft. dolgozóinak segítségével építettek. 15 8 Az ünnepélyes közgyűlésen a vitorlázórepülés eredményei és gondjai mellett örömmel nyugtázták a fiatalok körében egyre szélesebb körben kibontakozó modellezést. Az 1947-es év vége felé a városi sportéletet leginkább átfogó egyesületben, az EMVSE-ben hatalmi viszály dúlt. Elindító oka az volt, hogy a Vasutas Sportközpont - mint a vasutas sportegyesületek felettes szerve - az EMVSE-t is vasutas egyesületnek tekintette. Ezért felhívta a figyelmét arra, hogy az elnökség négy legfontosabb tisztségét - elnök, alelnök, főpénztáros és főtitkár - csak aktív vasúti alkalmazott töltheti be. Ebbe a megválasztott vezetőség nem egyezett bele, de hajlandó volt a sportegyesület és az egységes sportélet fenntartása érdekében az egyesületi alapszabály módosítására, formai változtatásokra. Az új egyesületi alapszabályt kidolgozták, de a Vasutas Sportközpont nem fogadta el. Emiatt a vasutas sportolók kiváltak az EMVSE-ből és újból létrehozták az Esztergomi Vasutas Sportegyesületet. 15 9 Az 1947 őszén megalakult Dinnyés-kormány népfront-jellegű koalíciója a proletárdiktatúrába való közvetlen átmenet kormánya volt. Programja meggyorsítani kívánta a szocialista átalakulást, kiemelte a munkásosztály vezető szerepét a forradalmi folyamatban. 16 0 Az SZDP és MKP Komárom-Esztergom vármegyei titkárságainak összekötő bizottsága 1947. október 13-án tartott ülést. Határozatot fogadtak el a munkásosztály érdekeivel szembenállók eltávolítására. A munkásbizottságokba a két munkáspárt legharcosabb tagjait küldték. 16 1 Az MKP esztergomi szervezete követelte a jobboldali erők mielőbbi félreállítását a munkásmozgalomból. Az egységes munkáspárt létrehozása, az együttműködés érdekében felvették a kapcsolatot a helyi SZDP baloldali csoportjával, amely elsősorban Temesi Károly, Budavári Ferenc és Dudás Zoltán köré csoportosult. 16 2 A társadalmi és politikai életben történt változások hatással voltak a sportegyesületek személyi, szervezeti átalakítására is. A városban működő sportegyesületek vezetőségében mindenkor a város, a megye elöl46
