Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

5. TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN (1945-1950)

TESTNEVELÉS ÉS SPORT A II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVEKBEN képviselőtestület döntésekor elsősorban azt vette figyelembe, hogy a két egyesület nemcsak papíron működött, hanem méltóan képviselték a város sportját.

127 A Szakszervezeti Tanács kezdeményezésére 1946. március 27-én megalakították a Természetbarátok Turista Egyesületének esztergomi csoportját.

12

8 Az alakuló gyűlés után bejelentették megalakulásukat az országos központban. Az új vezetőség kérelemmel fordult a népjóléti minisztériumhoz, hogy a vaskapui menedékház felújításához adjanak mielőbbi segítséget. A helyi sajtó az alakulógyűlés szelleméről azt közölte, hogy ott „a pártállás, a politikai felfogás nem számít."

12

9 A jelentkezők között kevés fiatal szerepelt. Az alelnöki posztot Damásdi Gyula, a Szakszervezeti Tanács megyei titkára látta el. A helyi sportegyesületek tagtoborzási hirdetései egymás után jelentek meg a Szabad Esztergom című lap hasábjain. A felhívások eredménnyel jártak. Ennek köszönhető többek közt az is, hogy 1946 májusában megalakult az EMTE tenisz, asztaltenisz és kosárlabda szakosztálya.

13

0 1946. nyarán dr. Laki József városi ügyész az alispánhoz írt levelében már hat működő sportegyesületről számolt be: „1. Esztergomi Munkás Testedző Egyesület 2. Sportrepülő Egyesület 3. Magyar Turista Egyesület 4. Esztergomi Sportvadászok Társasága 5. Független Kisgazdapárt „Kinizsi" ifjúsági sportegyesülete 6. SZDP ifjúsági szervezetének evezős szakosztálya."

13

1 Az utolsóként említett szakosztály gyakorlatilag a volt MOVE Esztergomi Hajósegylet és a SZJM (Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom) tagjaiból szerveződött. Az 1906-ban alakult Esztergomi Hajósegylet 1922-ben vette fel a MÜVE Esztergomi Hajós Egylet nevet és ezen a néven szerepelt a háború végéig. A háború után mint MOVE egyesületet betiltották. Az akkori tagok és vezetők úgy gondolták: az egyesület a MOVE név elhagyásával - eredeti nevét felvéve újrakezdheti működését.

13

2 Az Esztergomi Hajósegylet (EHE) nevében dr. Matyasovszky Béla alelnök és Holló Kornél művezető levélben fordult a belügyminiszterhez, hogy a 40 éves egyesület működését, amely kizárólag Esztergom város evezőssportját szolgálta és országos bajnokot nevelt, továbbra is engedélyezze. Átmenetileg az EHE sportházát, felszerelését és hajóit használatra átengedte a SZIM részére, és tagjainak szakszerű evezés-oktatását is vállalta. A csónakház ünnepélyes átvétele után nagyszabású bemutatót rendeztek.

13

3 Az esztergomi sportvadász társaság a városi sportmozgalomban nem töltött be különösebb szerepet. A társaság eleget tett az egyesületek működésének felülvizsgálatáról szóló 20 165/1945. számú BM rendeletben előírt kötelezettségének, valamint a 142.600/1945. számú FM rendeletnek.

13

4 A társaság 1946. augusztus hó 10-én tartotta - másodízben újjáalakuló közgyűlését, amelyen elfogadta a 291 684/46. BM rendeletben közölt alapszabály-mintát. A társaság összesen 15 rendes tagból állt. A tagok között volt cipészsegéd, gazdász, kőművesmester, mérnök, főorvos, bíró, fényképész. Az újjáalakulást kimondó közgyűlés egy évi időtartamra választotta meg a vezetőséget.

13

5 Az Esztergomi Sportvadász Társaság mellett működött a Szakszervezeti Tanács Esztergom megyei Vadásztársasága. E társasághoz a Szakszervezeti Tanács tagjai és a rendőrség állományában dolgozók tartoztak. Nyolc főnyi vezetőségében heten az MKP tagjai voltak, egy fő pedig az SZDP-t képviselte.

13

6 Az ország és ezen belül a város gazdasági helyzete 1946 nyarán igen súlyos volt. Flsztergom egyetlen számottevő gyárában, a Petz-gyárban a termelés a szűkös nyers- és fűtőanyag ellátás miatt akadozott. A pénz rohamos inflálódása, a feketézés, az árurejtegetés miatt komoly hiány mutatkozott a legalapvetőbb élelmiszerekben és ruházati cikkekben. A lakosság zúgolódott, a politikai pártok és csoportok elkülönülése a koalíció ellenére erősödött. A kommunista párt helyi szervezete követelte a pol gármestertől a közigazgatás gyors megtisztítását. A kisgazdapárt és a Katolikus Legényegylet az egyház tekintélyét és befolyását használta fel politikai nézete terjesztésére. A korabeli sajtó - jellemzően(!) - leszögezte: „A politikai élet diktálója kétségtelen, hogy a Magyar Kommunista Párt, amely minden építő munkának, demokratikus megmozdulásnak a kezdeményezője volt. A következő párt az SZDP volt, amely kivette részét a politikai élet irányításából. E két párt mellett - bár kis mértékben - a Nemzeti Parasztpárt tevékenységét kell megemlítenünk. A Független Kisgazdapárt, noha a legnagyobb taglétszámmal rendelkezik, a város politikai életében minimális tevékenységet fejtett ki."

13

7 Az újjáépítési időszakban a sportszerető városi vezetés elhatározta, hogy a háborús idők miatt évek óta stagnáló sportéletet „Csipkerózsika"-álmából felébreszti, és a minőségi sport összefogására, az egység megteremtéséért igyekszik újjászervezni a nagymúltú Esztergomi Munkás Testedző Egyesületet. E gondolat szellemében tartották meg 1946. augusztus 19-én az EMTE tisztújító közgyűlését.

13

8 Minőségi sportról szólva elsősorban a labdarúgás színvonalának emelésére gondoltak. A város labdarúgósportjának történetében először került megfogalmazásra, hogy főként esztergomi nevelésű játékosokkal kell a színvonalat emelni. A városi vezetés támogatásával - főleg dr. Brassai György révén - a sportbéli erők egyesítése gyorsan ment. Sikerült elérni, hogy a vasutas sportolók is az EMTE-hez csatlakozzanak. 1946. szeptember 11-én tartotta az EMTE és az esztergomi Vasutas Sportegyesület (EVSE) fuzionáló közgyűlését. Ezen a közgyűlésen kimondták, hogy a két egyesület sportolói a jövőben az Esztergomi Munkás Vasutas Sportegyesület (EMVSE) név alatt szerepelnek. A város labdarúgó sportjának egyesítése sikerült, mert noha a kisgazdapárt által támogatott Kinizsi Sportegyesület hivatalosan nem oszlott fel és nem olvadt be az EMVSE-be, működése néhány hónapos tevékenység után elsorvadt, tagjai és néhány vezetője csatíakozott az EMVSE-hez.

13

9 44