Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
3. SPORTÁGAK ÉS EGYLETEK KIALAKULÁSA ÉS ELTERJEDÉSE ESZTERGOMBAN A DUALIZMUS IDEJÉN (1867-1918)
SPORTÁGAK ÉS EGYLETEK KIALAKULÁSA ÉS ELTERJEDÉSE Kosik-uszoda leégésével, mert az egylet összes hajója és felszerelése megsemmisült. Dr. Rudolf Béla egyesületi igazgató vezetésével a város jómódú polgárai összefogtak az evezős sport érdekében, melynek eredménye az lett, hogy néhány hónap alatt elkészült a csónakház." Az Esztergomi Hajósegylet 1913. június 23-án Esztergomban országos amatőr versenyt rendezhetett vidéki egyleti tevékenysége, és jó kapcsolatai révén. Az Esztergom-vidéki Kerékpáros Egylet leginkább évenként megrendezett három vármegye versenyein szerepelt, ahol kerékpározáson kívül tenisz, díjtekézés, galamblövészet és versenybiliárd is szerepelt a programban. Nemcsak a Hajósegylet tartott fenn jó kapcsolatot a váciakkal, hanem az Esztergomi Testgyakorlók Körének labdarúgócsapata is. Az egyesület első nyilvános mérkőzését 1913. augusztus 3-án Esztergomban, a Prímás-szigeten a váciakkal vívta. A váciak után a Tatai Testedzők Körével, a Bp-i Posta-takarékpénztári Tisztviselőkkel, a komáromi reformátusok csapataival vették fel a kapcsolatokat. A nagy lendülettel beindult egyleti labdarúgó életet s a többi sportág további fejlődését megzavarta az I. világháború kitörése. Az 1911-ben megalakult Magyar Turista Egyesület esztergomi osztálya már a megalakulás évében 46 félnapos, 28 egynapos, egy kéthetes aldunai túrát, egy majálist a Körtvélyes-szigeten és karácsonyfa-ünnepélyt rendezett. Az osztály pozíciójának megerősítése érdekében megnyerték az egyház és a város vezetőinek támogatását. Turista tagként felvételt nyert Dr. Horváth Ferenc, Dr. Fehér Gyula kanonok és Keményffy Kálmán szentszéki ülnök. Gyűjtési akciót indítottak a vaskapui menedékház felépítésére. Az osztálynak 1914-ben már 230 rendes tagja volt. A menedékház alapkövét az összefogás eredményeként 1914. április 13-án helyezték el. 9 2 A hosszú évtizedek során kibontakozott és a megerősödés útjára lépett sportágak, és egyletek tevékenységének további fejlődését meggátolták az I. világháború borzalmai. Vezetők, versenyzők túlnyomó része bevonult katonának, és emiatt az egyletek a háborús időkre működésüket beszüntették. A háborús években az egyletek felszerelései a kellő őrzés és gondoskodás hiánya miatt részben tönkrementek, részben elvesztek. 1917 tavaszán lassan újra kezdődött a sportélet Esztergomban is, elsősorban a labdarúgással. Az ETK labdarúgó-szakosztálya több mérkőzést játszott, amelynek tiszta jövedelmét felajánlották a helyi gyalogezred rokkantjai számára. 1917 őszén az ETK csapata a pestvidéki bajnokságért játszott. A bajnokság lebonyolítása nem volt zökkenőmentes. Több mérkőzés a vasúti közlekedés bizonytalansága miatt elmaradt. A háborús viszonyok az egyetlen működő esztergomi sportegylet kerületi bajnokságban való részvételét is lehetetlenné tették, és ezért a későbbiekben csupán néhány alkalmi mérkőzést rendeztek. Az egyesület jó ideig nagy áldozatok árán gondoskodott híveinek vasárnapi szórakoztatásáról, s bár a gazdasági élet minden területén beállt drágulás miatt igen nagy anyagi nehézségekkel kellett megbirkóznia, 1918 őszéig békeáron adta a belépőjegyeit. A nagyarányú kiadások miatt végül a belépőjegyek árát is fel kellett emelni. Az ETK elnöksége július közepén felkereste a Magyar Labdarúgó-szövetséget az egyesület által augusztus 15-én rendezendő jótékony sportünnepély ügyében. Az ETK elnöksége az MLSZ vezetőinek bemutatta a sportünnepélyen lejátszandó mérkőzés vándordíjának alapító oklevelét. A versenykiírás és megrendezés iránt elég élénk érdeklődés mutatkozott a szövetséghez tartozó egyesületek körében. A jótékony sportünnepélyen Magyarország és Ausztria többszörös bajnokcsapata, az MTK lett, az Esztergomi Testgyakorlók Körének ellenfele. 9 3 Az esztergomi hadijótékonysági ünnepély a rendezés és a bevétel szempontjából rekordot ért el. Az ETK labdarúgó-szakosztálya ezzel a tettével abban az időben nagy dolgot művelt, megmozgatta a város társadalmát az árvák megsegítése érdekében, és újabb érdeklődőket, híveket szerzett a labdarúgás, a sportpártolás eszméjének. A kiegyezéstől az I. világháború végéig tartó időszak kapitalista fejlődése lehetővé tette hazánkban a testgyakorlatok, majd a különböző sportágak kibontakozásának feltételeit. Esztergom város testkultúrájának kialakulását, dualizmuskori fejlődését a különböző szinteken kialakult tevékenységek erősen befolyásolták. Nevezetesen: - népi játékok, népszokások, diákmajálisok, erdei népünnepélyek, kirándulásokon alkalmazott játékok, versenyek. - csizmadia-, szabóinasok, segédek spontán módon űzött testgyakorlatai, fürdések, úszások, csúszkálások, korcsolyázás, birkózások, mászások stb. - tűzoltóegylet tornatevékenysége - tehetősebb polgári rétegeket magába foglaló egyletek (lövész, torna, hajós, kerékpáros) tevékenysége alapján kialakult és szűk körben alkalmazott sportágak: evezés, lövészet, torna, vívás, kerékpározás, úszás, boksz, teke, tenisz. - katonatisztek által űzött „kiváltságos" sportágak: vívás, tenisz. - vallási égisz alatt működő egyletek (katolikus iparos és betegsegélyző egylet, katolikus kereskedő egylet, katolikus legényegylet) tevékenységeiben a kirándulások, a teke- és sakkversenyek. - az iskolákban rendeleti úton bevezetett tornaoktatás, tornaversenyek, játékdélutánok. Esztergomban az intézményes testnevelés megvalósítása az 1868-as népiskolai törvénynek, Németh Antal tanfelügyelőnek és néhány lelkes tanuló tevékenységének köszönhető. A bevezetést megkönnyítette az a tény, hogy Esztergom testkultúrájának egyes izolált mozgásformái jelentős korábbi hagyománnyal rendelkeztek (diákmajálisok versenyei, futás, ugrás, úszás, korcsolya, torna stb.). Az országosan hangoztatott Juvenalis ókori életszabályát: „Mens Sana in corpore sano" (Ép testben ép lélek) néhány megszállott tanító magáévá tette. Lelkesedésük és ténykedésük tiszteletre méltó volt. Tartalmi megoldásaikban (testedzés, nevelés, testgyakorlatok minőségi és mennyiségi vonatkozásaiban) számos probléma 32
