Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
3. SPORTÁGAK ÉS EGYLETEK KIALAKULÁSA ÉS ELTERJEDÉSE ESZTERGOMBAN A DUALIZMUS IDEJÉN (1867-1918)
SPORTÁGAK ÉS EGYLETEK KIALAKULÁSA ÉS ELTERJEDÉSE A középréteg, amely tulajdonképpen Esztergom társadalmát leginkább képviselte, a kiegyezési időszak nagy társulási és egyletalapítói tevékenységével szemben már 1873-ban bezárkózott a saját ügyeibe. Legfőbb oka az volt, hogy minden társadalmi mozgalom pénzbe került. Ha valamit rendezni akartak, első az aláírási íven vállalt pénzbeli kötelezvény volt. Az akkori társadalmi élet hullámzásain csak azok a tehetősebb polgárok tarthatták fenn magukat, akiknek megfelelő összeg állt rendelkezésükre. Az egyletek által rendezett összejövetelek, társasvacsorák, bálok, teaestélyek, hangversenyek bevételei a fenntartási költségek fedezésére szorítkoztak. Mivel a korabeli sajtó szinte minden összejövetelről, társadalmi megmozdulásról beszámolt és közölte a résztvevők névsorát, emiatt sokan hiúságból is részt vettek. Ezek az alkalmak lehetőséget adtak egyeseknek ékszereik, ruháik, előkelőségük fitogtatására. Sokan voltak olyanok, akik többnek akartak látszani annál, amik valóban voltak. Az effajta versenyzés eleve kilátástalanná tette az egyetértést, pedig az egyleti élet legerősebb kapcsának az összetartásnak, a megértésnek, a kölcsönös rokonszenvnek kellett volna lennie. A fenti társadalmi problémák mellett az 1880-as évek elejére népszerűvé váltak a - népszokások, népi játékok: a körfűtás, zsákbafűtás, köcsögütés, kakasviadal, póznamászás, szamárfűttatás, ugrások, futások; - erdei népünnepélyek, majálisok során a vetélkedések (tekézés, csónakázás, futás, célbadobás) ; - tűzoltóegyesületben: torna - vadászegylet: lövészet, teke, biliárd; - katolikus iparos és kereskedő egyletben: biliárd, teke - katolikus legényegyletben: teke, sakk; - kaszinóban: biliárd, tánc; - korcsolyaegyletben a korcsolya. A sportágak fellendülésével, megerősödésével űjabb sportegyletek is alakultak. Esztergom város sportéletének további fejlődését a dualizmus korszak végéig az alábbi sportegyesületek tevékenységei határozták meg: Esztergomi Lövészegyesület (1886) Esztergomi Tornaegylet (1887) Esztergom-vidéki Kerékpáros Egyesület (1898) Esztergomi Hajósegylet (1907) MTE Esztergomi Turista Osztály (1911) Esztergomi Testgyakorlók Köre (1913) Esztergomi Kitartás Kerékpáros Kör (1913) Az egyesületek közül a századfordulót követő néhány évig a legjelentősebb szerepkört a tornaegylet vitte (tevékenységével már a II. fejezetben megismerkedhettünk). A tornaegyleten belüli tevékenységekkel párhuzamosan - és más sportágakban is - egyleten kívüli kezdeményezésekkel is találkozhatunk. így például Lovas Gyula fővárosi vívómester több éven át vívótanfolyamokat tartott Esztergomban. Ezeken a tanfolyamokon ökölvívásból is adott órákat. O maga a századforduló évében nyílt levélben kéri az egyletet, hogy a sportélet fellendítésére szerződtessen művezetőt: „... Szerződtessen a Torna-egylet egy állandó művezetőt, aki nemcsak tanítani, de gyakorlatilag jól tornázni is, vívni is tud és az atlétika ágaiban is jártas. Az őszi szezonban lehetne a szabadban tornázni rugó és füleslapdát játszani, athlétikát űzni és vívni, a téli szezon műsora lehetne a vívás torna és a teremben űzhető athletika (súlyemelés, box stb.) tavasszal vívás, tenisz, evezés és az őszi műsor nyáron úszás, evezés, labda és atlétika." 7 8 1899-ben a helybeli katonai ezred a hercegprímás gazdasági kertjében teniszpályát létesített Ruprecht Henrik ezredparancsnok irányításával. A pályát csak katonatisztek és úrhölgyek használhatták. A helybeli helyőrség tiszti vívóklubot tartott fenn. Az 1890-es évek közepétől 1904-ig Esztergomban rendezték meg a hadtesti vívóversenyeket. Ezeken a versenyeken a helybeli helyőrség tiszti vívóklubja Komárom, Győr, Pozsony, Sopron tisztjeit látta vendégül. A versenyek befejezéséül nagyszabású zene és táncestéllyel egybekötött vívóakadémiát tartottak. 7 9 A vívóversenyek közül az 1903. évi verseny iránti nagy érdeklődés és nevezés miatt a Magyar Athlétikai Club egy tudósítóját küldte ki, hogy lapjában, a Nemzeti Sportban számoljon be az esztergomi katonatiszti versenyek eredményeiről. A tiszti vívóversenyek mellett a helybeli 76. gyalogezred egyik főhadnagya, Bartunek József sportirodalmi tevékenységével hívta fel országosan a vívók figyelmét. A „Tanácsadó a tisztnek a kardpárbaj eredményének biztosítására" című 151 oldalas műve a sport szempontjából foglalkozott a kardvívással. A hadtesti vívóversenyeket 1905-től Pozsonyban rendezték meg, így Esztergomban a vívóversenyek, vívóakadémiák megszűntek. 8 0 Kard- és tőrvívó tanfolyamot ezután csak 1910-ben Kónyái Kiss Albert vívómester indított. A helyőrségi vívóélet mellett jelentős szerepet játszott még a lovaglás. E téren kitűnt Vargyas Andor honvéd huszárhadnagy, aki az országos lovaglóversenyen, a „Jean de barré"-ban a 3. helyen végzett. Az 1890-es évek elején az iskolai értesítőkben a testgyakorlás fontos eszközeként találjuk a játékokat és a „lapdázást". Ebben az időszakban a vallás- és közoktatásügyi miniszter az iskolai játékok megismertetése céljából tanfolyamot írt elő. Ez kedvezően hatott a játékok és különösen a labdajátékok elterjedésére és fejlődésére. Az egyes játékok közül eleinte csak a kifutás, a körbenforgós, füles labda, majd a „ football-parti" lépett nagy sikerrel színtérre. Az MLSZ megalakulásának évében (1901), Esztergomban is megjelenik a football kifejezés. A sajtó „Football és térzene" címmel egy cikket közölt, amelyből a kezdeti lépésekről kapunk információkat: „...a város közönsége örömmel várja a vasárnapi delet, amikor katonazene mellett sétálhatnak a főtéren. Ebben az élvezetben azonban megzavarják rendszeresen. A zavar egyik oka, hogy a város legcsintalanabb és legvakmerőbb apró legényei mindennap de kiváló előszeretettel vasárnap ép a zene idején játszanak a Szentháromság szobor előtt nagy arányú foot-ball partit, az ő különleges szabályzatuk szerint. Rúgják a lapdát a nagy kürtösre, hol valamelyik szép hölgy törékeny kalapjához. Szóltunk a városházi inspekciósnak, hogy kergesse el az apró sportmeneket; nyugodtan felelte: úgyis visszajönné29
