Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
3. SPORTÁGAK ÉS EGYLETEK KIALAKULÁSA ÉS ELTERJEDÉSE ESZTERGOMBAN A DUALIZMUS IDEJÉN (1867-1918)
SPORTÁGAK ÉS EGYLETEK KIALAKULÁSA ÉS ELTERJEDÉSE legjobban és legkorszerűbben felszerelt iskolájában, a főgimnázium tornacsarnokában. Vívóiskolát az egyesület termében, a Magyar Király vendéglő első emeletén tartottak. A tornagyakorlást heti három alkalommal Korányi József tornamester irányításával végezték. A vívógyakorlatokat Hanisch Konrád főhadnagy vezetésével heti két alkalommal tartották. Az egyesii let jégpályáján, amely a Kis-Duna felső részén volt ruhatárral és melegedővel, rendszeres és hangulatos korcsolyaélet indult. A zenét Jónás Pali zenekara szolgáltatta. Az egyesület 23 rendes taggal és 16 pártoló taggal kezdődött, melyben főképpen a város társadalmának akkori színe-java vett részt. Az egyesület első elnöke Wimmer Imre, alelnöke dr. Földváry István volt. A rendes tagok évi 24, a vidéki tagok 12 és a pártoló tagok 3 Ft-ot fizettek. A megalakulás után elhatározták, hogy az összetartás erősítése érdekében minden hónapban társas összejöveteleket rendeznek. A Fürdő Vendéglőben gyakran rendeztek társas vacsorával egybekötött táncvigalmakat. 6 8 1888. január 14-én Torna és sport címmel találunk utalást az Esztergomi Tornaegylet tevékenységéről: „...városunkban csak az imént alakult meg a Tornaegylet, mely azonban hivatását nem hivalgó feltűnésben a vasárnapi tetszés hajhászatában, hanem rendszeres és komoly tornában keresi. Nem űz sportot a sportból, mint az már a vidéki városok utánzó képességéből mindenfelé terjed, hanem a régóta hiányzó rendszeres testedzésnek állított fel telepet." 6'' Az egyesület vezetőinek kezdetben az előítéletek lefegyverzése mellett számos akadályt kellett legyőzniük. Úttörő vállalkozásaik és kezdeményezéseik során a közönnyel és a lekicsinyléssel is meg kellett küzdeniük. Az esztergomi társas élet egyik fő jellemzője az volt, hogy azt számos egyesület tevékenysége alakította ki. 7 0 Az egyletek túltengése sokszor károsan befolyásolta a város társadalmi életét. Voltak olyan hasznos egyesületek, melyek mostoha sorsra jutottak. A Tornaegyletet az alapszabályok szigorúsága védte meg a többi egyesülettel szemben. A gyakorlási lehetőségek mellett rendszeresen torna, vívó és korcsolyázó ünnepségeket és kirándulásokat rendeztek. Az első, díjazott korcsolyaversenyt Esztergomban 1888. január 26-án a Tornaegylet rendezte. A versenyen a felnőtt férfiak 3 km-es, az ifjak 2 km-es, a nők 1 kmes távon mérték össze erejüket és ügyességüket. A versenyen szerepelt akadályverseny is. Esztergomban Müller Gyula vaskereskedő révén nagyon kedveltek lettek a Kolombus és Halifax típusú korcsolyák. A szabadban való tornászás, vívás, labdajátékok és a nyári mulatságok megkedveltetése érdekében a Tornaegylet bérbe vette a Krechnyák-féle szigeti kertet, ahol a tornaszereken kívül tekepályát és játékokra alkalmas teret rendezett be. A Tornaegylet nyáron a kerthelyiségében naponként rendezett összejöveteleket, és hetenként két alkalommal társas játékokat hölgy tagjai részére. Az atlétika iránti figyelmet a városban és az egylet berkein belül egy kengyelfútó fogadása keltette fel: „... az utca sarkakon, járatlan kezekkel papírra mázolt ákom-bákom tudatta a közönséggel, hogy egy kengyelfútó névszerint Markos János a Széchenyi tért egy óra alatt megállás nélkül negyvenszer körülfutja és egyúttal 50 forint jutalmat tűzött ki annak, aki akár gyalog, akár lóháton őt megelőzi. Versenytárs nem akadt, hanem Markos kitett magáért, mert egyhuzamban a körfútást egy óra helyett 50 perc alat tette meg s csak azután ment pénzt szedni." 7 2 Az egyleten belül a rendszeres tornászást, a vívókardok csörgését az 1890-es években a tekepálya golyóinak dörömbölése, a lawn tenisz, a croqet, a karikajáték váltotta fél. A labdajátékok közül leginkább kedvelt volt a Lawn-tenisz. Hamar rájöttek a tagok arra, hogy ez a játék egyesíti az akkor ismert labdajátékok szinte minden előnyét: a friss levegőn való üdítő tartózkodást, a testedzést, az ügyesség fejlesztését a nagy élmény mellett. A játék szabályszerű megismertetése végett az egylet közreadta az „Alt Englands Lawn Tennis Club Association" játékszabályai nyomán a budai Tornaegylet által közölt szabályokat. 1890-től a nyári szezonban hetenként két alkalommal a Tornaegylet kertjében l-l órát jelöltek ki testgyakorlásra, ahol különböző szertornázást, futást és ugrást gyakoroltak. Vasárnap és ünnepnapokon „csörgedező árpalé" mellett tekézés folyt. Ágoston egyesületi titkár az 1890. évi október 31-i közgyűlésen a tornászat mellett kardoskodott: „...Tornászni kellene kicsinyeknek és nagynak, gazdagnak és szegénynek. Tisztán egészségi okokból sem szabad a tornászást mellőzni." A tisztánlátás azonban még nem mindenki számára biztosította a rendszeres testgyakorlást és felüdülést. 1893-ban a Tornaegylet 27/893 számú határozata alapján az egyesületi tagoktól kertvétel céljából kölcsönt vett fel, és kötelezte magát arra, hogy 10 év leforgása alatt a hitelezőknek azt visszafizeti. 7 3 Az 1890-es évek vége felé a tornakertben egy-két új sportágat, az atlétikát és a kerékpározást is bevezették. Megismerkedtek a diszkosszal és a tenisz ősi formájával. A velocipédezés (kerékpározás) is meghódította az esztergomiakat, aminek az lett a vége, hogy 1899-ben a Tornaegyletcn belül megalakították a kerékpáros-szakosztályt, melynek vezetőjévé Nagy Antalt választották meg. Az említett sportágak művelése mellett gyakoriak voltak a társas vacsorák és vigalmak, melyeken a jómódú városi előkelő polgárok meg nem hirdetett divatruha-versenyeket rendeztek egymás közt. A korabeli újságok tele voltak azok neveivel, akik ezeken az összejöveteleken részt vettek. A társas vacsorákat, mulatságokat általában a fényűzés jellemez. 3.2. Ünnepélyek, kirándulások, versenyzések szervezése Az esztergomi polgárok is szerették a nótát, a táncot, a vigalmakat. A házak, a tornácok, a kertek visszhangzottak a zeneszótól, öblös kupák mellett az öre27
