Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
3. SPORTÁGAK ÉS EGYLETEK KIALAKULÁSA ÉS ELTERJEDÉSE ESZTERGOMBAN A DUALIZMUS IDEJÉN (1867-1918)
SPORTÁGAK ÉS EGYLETEK KIALAKULÁSA ÉS ELTERJEDÉSE gek csendesen dalolták a nótákat. A kertes házak udvaraiban ünnepnapokon a cicázás, a zálogos játék folyt. A szomszédok, az atyafiak és az ismerősök gyakran összejöttek, és együtt töltötték szabad óráikat. A kiegyezés után országosan megélénkült társadalmi tevékenységek révén fellendültek az erdei népünnepélyek, kirándulások. Esztergomban már az 1850-es esztendők elején népszerűek voltak az ügynevezett „deák-majálisok", melyeket a Cserepesnek nevezett helyen tartottak. Ezeken az ünnepségeken a diákok nem vetették meg az italt, és sokszor többet vettek be a „jóból", mint az egy diák esetében megengedett lett volna. A majálisok a kezdeti időkben kimondottan férfi mulatságok, a sportvetélkedőktől teljesen mentesek voltak. Az első fellángolás után egyre hanyatlottak, s végül az 1850-es évek végén az iskolák vezetői betiltották. A betiltást azzal indokolták, hogy az erdei diákmajálisok a „szolid tanulók erkölcsi követelményeivel össze nem egyeztethetők." 7 4 A tilalom közel egy évtizeden át tartott. Az 1860-as évek vége felé az esztergomi főgimnázium kezdeményezésére újból rendeztek diák-majálisokat. A főgimnáziumban ezidőben sokoldalú, élénk tevékenységet folytattak. Működött a dalárda, a zeneegylet, önképzőkör, és ezek külön-külön is sok és színvonalas rendezvényeket bonyolítottak le. Az ifjúság azonban az iskola falain kívül is kívánt szórakozni, amit elsősorban a VIII. osztályos tanulók kezdeményeztek. A főgimnázium VIII. osztályának vezetője, Vaszary Kolos (később hercegprímás) azzal a feltétellel engedélyezte az erdei mulatságokat és ünnepélyeket, hogy az ifjúság felel a rend fenntartásáért. A visszakapott jogot az ifjúság megbecsülte, és tevékenységi körében kibővítette. Az erdei mulatságokat és ünnepélyeket egy egész napon át tartották a Duna Esztergomtól Vácig terjedő szakaszának egyik vadregényes helyén, a Kovácspataknál. A diákok ezekre a rendezvényekre korán reggel indultak Esztergomból a Propeller Társulat csavargőzösével. Délelőttönként mindig különféle játékok és vetélkedők szerepeltek a műsorban. Volt „lapdázás", versennyel egybekötött zsákbafutás, versenybirkózás, póznamászás, futóverseny, csónakverseny. A versenyek értékesen díjazottak voltak. Délután kezdődött mindig a tánc, amely késő estig tartott. Az 1869-től kezdődő majálisok, erdei kirándulások és ünnepélyek az Esztergomban tanuló diákok legszebb és legkedvesebb mulatságai lettek, melyeknek jó híre messze túlterjedt a megye akkori határain. Az országosan felkapott ünnepélyek nemcsak a tanulóifjúság körében voltak kedveltek, hanem a városi tisztviselők, az ügyvédi kar, a katolikus iparos, kereskedő ifjak, az önképző és betegsegélyező tagok és a különböző egyletek tagjai között is. A népszerűvé vált erdei ünnepélyeket, kirándulásokat leginkább az igen kedvelt és pompás helyen lévő Kovács-pataknál, a Vaskapunál vagy a Fári-kútnál tartották. A felnőttek ebéd után gyakran humoros „toasztokat" mondtak, majd több csoportot alkotva a kártyázás, a tekézés, a botanizálás és dalkompánia szenvedélyének hódoltak. Az esztergomi kereskedő ifjak önképző és betegsegélyező egylete által rendezett kiránduláson és erdei ünnepélyen szerepelt csónakverseny, póznamászás, futás, vívás, tűzijáték és léghajózás is. 7 5 A megrendezett kirándulásokon és ünnepélyeken nagy létszámú (150200 fő) közönség vett részt. Az igen népszerű Kovács-patak főként Esztergom előkelő, úri közönségének volt a találkozóhelye. Színes prospektusok hirdet ték: „Aki Kovács-patakra jő, vesse le a nagyvilág idegölő pózát és terhes béklyóit, jöjjön imádni a nagy természet hatalmas éltető erejét és mint új ember fog visszatérni testileg, lelkileg, felfrissülve, megedződve az élet forgatagába. Kovács-patak kifejezetten klimatikus gyógy és üdülőhely. Gyógyeszközei főként a természet erőire vannak alapítva. Homokpartfürdő (strand), napfürdő, légsátrakkal uszoda, ózondús pormentes levegő, erdő, hegy - ezek a fő gyógytényezők: A szállodában kényelmes, modern berendezésű szénsavas, fenyő- és sósfürdők. Massage. Fekvő, hizlaló lég- és edzőkúrák." 7 6 Rendelkezett két teniszpályával, tekepályával, tornaszerekkel az ifjúság számára. A kirándulók, az iskolák, az egyesületek a majálisok , ünnepélyek megtartásához nem találhattak volna szebb helyet és kényelmesebb közlekedési viszonyokat a Kovács-pataknál. A kedvező körülmények miatt 1899-ben már vívóestélveket és vívóakadémiát is rendeztek. A programban szerepelt egy párbaj bemutatása, volt fluvett vívás és bokszverseny is. 7 7 Ezek a szokások, versenyzések az évek során meghonosodtak és alapját adták az evezés, a tekézés, az atlétika, a vívás, boksz és a labdajátékok mind szélesebb körben történő elterjedésének. A sport szempontjából egészségfejlesztő értékük csak minimálisak voltak, mert alkalmi jellegük miatt a szervezet edzését és alkalmazkodását nem biztosították. 3.3. Sportegyleti tevékenységek és események Az esztergomi sportélet fejlődését számos egylet tevékenysége formálta. Az egyletek magukban hordozták az osztály- és rétegkülönbözőségeket. Egyes egyletek csupán a megye és a város tisztviselőit, a tehetős arisztokráciát fogadták be, míg mások a középiparos és kereskedő rétegeket olvasztották magukba, vagy vallási égisz alatt működtek. A kiegyezést követően a különböző rétegek érdekei az önkényuralommal és a nemzetiségekkel szemben azonosak voltak, és így sporttörekvésük is a nemzet és a város sportfejlődését szolgálták. Az 1860-as években mindaz, ami magyar dicsőítve volt, az volt az igazi; a nemzeti viselet, a sarkantyú, a kócsag általánossá vált: „ Jaj volt annak, ki köcsög kalapban meg bugyogóban tévedt egy-egy nyilvános helyre." Magyar zenét játszottak és magyar táncot lejtettek mindenütt. Néhány esztendő múltával nyomtalanul eltűntek az atillák, a magyar tánc ritkább lett, a német pedig általánosabb. Előlépett az utánzási mánia. Az 1873-as gazdasági válság által bekövetkezett gazdasági és politikai nehézségek a társadalmi rétegeket még jobban elkülönítették. Ez nagy hatással volt a sport hódolóinak egyesítő folyamatára. 28
