Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

3. SPORTÁGAK ÉS EGYLETEK KIALAKULÁSA ÉS ELTERJEDÉSE ESZTERGOMBAN A DUALIZMUS IDEJÉN (1867-1918)

SPORTÁGAK ÉS EGYLETEK KIALAKULÁSA ÉS ELTERJEDÉSE a város gazdasági és társadalmi ügyeiben dönteni kellett. Az 1870-es évek végén számos dokumentum és kiadvány a közélet és a politikai viták kiéleződéséről számol be. A törvényhatósági jogkörök szabályozási kérdésében, a választási ütközetekben a különböző pártok egymással ellentétes állásfoglalást tanúsítottak. Rendkívüli ádáz harc folyt Pór Antal kormánypártja és a Kollár Antal polgármester vezette ellenzéki szellemű párt, valamint a „Besze-párt" között. A pártok közötti elkeseredett harc kihatott a lövészegyleti életre is. „...A lövészegylet helyiségeit mindig azonosították a tulajdonossal. Ha X úr kormánypárti álláspontot foglalt a képviselőválasztáskor, az esetben az ellenzék egyénei a lövöldén bosszulták meg magukat olyképp, hogy nemcsak nem jártak annak helyiségeibe hosszú időn át, sőt a tagok sorából is kiléptek és ez megfordítva is volt, ha X úr ellenzéki jelöltet támogatott a kormánypártiak esküdtek össze a lövölde ellen. Ezen folytonos háborgás, hullámzás nagyon megapasztotta a tagok létszámát, annyira elkeserítette a lövöldében a társas életet, hogy azt mintegy a múlt évig valóságos élő-halottnak lehetett tekinteni."

6

3 A lövészegyleti tevékenységben mutatkozó többszöri visszaesést a politikai-gazdasági viszonyok mellett a magánérdekek, a kicsinyes személyi vonatkozású viták és összeütközések is jelentősen befolyásolták. A polgári erények közül a szerénységet, amely az összetartás nélkülözhetetlen tartozéka lett volna, az üres gőg szorította háttérbe. A polgárok érzelmeiben az önzés dominált, és sokszor közönyösen és lenézően vették tudomásul társaik egyleti fáradozásait. A nagyvilági politika foglalkoztatta leginkább a társadalmat, s emiatt háttérbe kényszerült az egyleti élet, a sport. Az országos lövészeti események, a Vadász és Versenylap újból felkeltették a lövészet iránti kezdeményezéseket. Az egylet élére megválasztották Palkovics Károly polgármestert, a választmányba a társadalmi élet számos előkelőségét. 6

4 Az egyesület felvirágoztatását az új főlovászmester, Palkovics Károly polgármesteri rangjánál fogva segítette. Az 1881. január 6-án a városházán megtartott lövészegyleti közgyűlésen a borászati egylettel való kapcsolat felvételét, és az egyleti élet fellendítését határozták el. 1886. április 26-án újból közgyűlést hívtak össze és ezen megalakították az Esztergomi Lövészegyesületet. A lövészegyesület létrehozásával a hagyományos lövészet mellett teke és billiárd versenyeket is rendeztek. A Duna és a Kis-Dunaág telenként az esztergomi szegénylegényeket, tanoncokat és a kisgyerekeket korcsolya és csúszkáló pályához juttatta. A szabó-, csizmadiainasok és legények fatalpakkal, korcsolyával vagy anélkül csúszkáltak a jégen. E szenvedélyért többen életükkel fizettek, mert az olvadó vagy még nem elég szilárd jég hátáról beszakadtak, és a jeges Dunában lelték halálukat. Kemény, hideg telek idején a Dunát közlekedési útként is használták. 1864-ben a Vadász és Versenylap Sport a jég hátán címmel az alábbiakat közli: „Korcsolyán Esztergomból Kéméndre másfél órai utat tett a minap egy ifjú félóra alatt; e másfél órai utat egy és fél német mérföldnek számítva, egy angol mérföldre 4 perc 17 másodperc esik; mindenesetre szép eredmény tekintve, hogy a legnagyobb sebességnek, melyet korcsolyán valaha kifejtett, Angliában Smart esetét tartják, ki Register elleni versenyében egy angol mérföldet 2 perc 29 másodperc alatt tett hátra. "

6

5 Közlekedési eszközként használta a korcsolyát a kövesdi káplán, amelyről érdekességként számolt be az Esztergomi Közlöny: „Nem mindennapi ügyességről és vállalkozási szellemről adott bizonyítékot a kövesdi káplán azzal, hogy Kövesdről korcsolyán jött Esztergomba. Február 28-án több vállalkozó szellemű korcsolyázó szándékozik városunkból jégpályán Kövesdre kirándulni."

6

6 A korcsolyázás szenvedélyének nemcsak az inasok, a segédek, hanem a jómódú polgárok, katonatisztek és úrhölgyek is hódoltak. Míg az inasok és a segédek a sokszor veszélyes és bizonytalan Duna hátán élvezték a tél örömeit, addig a „jómódúak" a biztonságos jégpályákon a Korcsolyázó Egylet szolgáltatásait vették igénybe. Vidám zene mellett, divatruha bemutatót tartva siklottak a jégen. Melegedőről, korcsolyafelkötő szolgáról, esti világításról belépődíj ellenében a Korcsolyaegylet gondoskodott. Az Esztergomi Korcsolyaegylet alakulásának időpontjáról nem maradt írásos emlék. 1885-ben viszont már Esztergomi Korcsolyázó Egylet néven létezett egy társaság. A Herkules c. lap közlése szerint „A Duna jegén 10 méteres pályán találkozik most szép közönségünk, s a lehető legkedélyesebben mulat. A pályatársak fáradhatatlanul siklanak végig a sima jégen. Mekler, a jégmester nagy gondot fordít a pályára."

6

7 A Korcsolyaegylet szerepkörét az 1887-ben megalakult Tornaegylet vette át. A korcsolyázás fellendítését szolgálta az 1890-ben kiadott kultuszminiszteri rendelet, amely korcsolyapályák létesítését írta elő. Csáky Albin miniszteri rendelete a testi nevelés érdekeit szolgálva, legszükségesebben a leányiskolák növendékei számára írta elő a korcsolyapályák létesítését. A fentiekben már említett sportágak további fejlődésében, valamint az új sportágak meghonosításában igen nagy szerepet játszott a megalakult Tornaegylet. Esztergom társadalma, de különösen a vagyonosabb polgárok már a kiegyezés korában szükségét érezték egy olyan társaskörnek, egyletnek, amelyben a szórakozáson kívül testedző gyakorlatokat is végezhettek. E gondolat megvalósítását határozták el azok a polgárok, akik társakat gyűjtöttek, és az 1887. december 19-én tartott alakuló közgyűlésen, az alapszabály elfogadása után az Esztergomi Tornaegylet megalakultnak nyilvánították. Az egyletben a szellemi munka után a testi felüdülés és a szórakozás lehetőségeit kívánták megvalósítani. Az alapszabály szerint céljuk a tornázás és vívás gyakorlása és terjesztése, valamint amennyiben az egyesület anyagi viszonyai megengedték, minden egyéb testedző foglalkozás gyakorlása. A Tornaegylet a kijelölt célok elérése érdekében torna és vívó helyiségekben képesített tanítók, mesterek vezetésével a tornászás és vívás elsajátítására és gyakorlására nyújtott alkalmat. Tornatanfolyamot nyitott a város 26