Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

2. AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS SPORT HELYZETE ÉS FEJLŐDÉSE AZ ESZTERGOMI ISKOLÁKBAN

_ AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS SPORT HELYZETE ÉS EEJLŐDÉSE AZ ESZTERGOMI ISKOLÁKBAN _ Fordulatok járás közben. Járás különféle vonalakban (kör, csiga, kígyó, szög, ellen, nyolcas vonulások) Füzérek Sorból átmenet négyszög- és keresztfelállásba, ének mellett alap- és műjárásban. b) Tagszabadgyakorlatok: Az összes fej-, kar-, kéz-, törzs-, térd-, és lábmozgások Járások: rendes, hármaslépő, ringó és forgólépő járás Szökdelés és futás c) Szergyakorlatok: Rend- és szabadgyakorlatok kéziszerrel, fabottal és rövid kötéllel (ugrások helyből, különféle állásokból összekötve fordulatokkal, láb- és kargyakorlatokkal). Létrán: függésgyakorlatok, fogáscserék Gyűrűhinta: hintázás különféle lépésekkel és fordulatokkal, helyben körzés és hintázás közben körzés. A gyakorlad foglalkozásokat a 18x6 m-es tornateremben, jó idő esetén a tágas 600 m

2 udvaron tartották. A tornaterem felszerelésére, eszközeire, a gyakorlatokhoz használt szerekről az első évben eléggé homályos megfogalmazás utal, mert nem lehet tudni, mit értett az évkönyv szerzője azon, hogy a „tornaterem felszerelése olyan, hogy a nők testgyakorlatának teljesen megfelel." 5

3 Az 1894-es évkönyvet követő beszámolók már hírt adnak arról is, hogy az intézetben létrák, gyűrűhinták, ugróállványok, mércék, tornabotok, bőrlabdák is a növendékek rendelkezésére álltak. A századforduló után tovább gyarapodott az eszközállomány, mert emelhető korlátot, kézi támasztót, Turul-féle játékeszközöket, ugróköteleket is vásároltak. A tantervi anyag összetétele arról árulkodik, hogy a különböző játékokkal a tantárgy keretcin belül nemigen foglalkoztak. A játékok (magán-, társas, eszközzel végzett játékok, mozgójátékok, utánzó és érzékfejlesztő játékok) megismerését és alkalmazását a heti 7 órában alkalmazott óvodai gyakorlatok során szerezték meg. Különös körültekintéssel és hangsúllyal kezelték a módszertani képzést. Számos modern felfogással találkozunk a módszertani feldolgozások leírásánál. Ezek közül kiemelendő a szemléltetésre való törek vés, a fokozatosság elve, a gyakoroltatás változatossága, az élettani mutatók figyelembevétele, a szaknyelvi kifejezések egységérc való törekvés. Hibaként jelentkezett az egyoldalú tornacentrikusság és az a felfogás, amely szerint a testgyakorlatnak nem a testedzés a célja, hanem a jó testtartásra és fegyelemre való szoktatás. Ezen felfogás mellett elmaradt a növendékek sokoldalú képzésének igénye és annak kielégítése. Az intézet tanári kara arra törekedett, hogy a kikerülő óvónők úgy legyenek felkészítve, hogy működésük az oktatott tantárgyak szilárd bázisaira épüljön, tevékenységükben ne a kapkodás, hanem a rendszeresség és a tervszerűség jelentkezzék. Szigorúan megkövetelték a különböző szempontok (helyi viszonyok, időszaki, életkori stb.) figyelembevétele szerint készített foglalkozási terveket, játékgyűjteményt, valamint azok gyakorlati alkalmazását. A gyakorlati órákon végzett foglalkozás vezetéséről feljegyzéseket kellett készíteniük, amelyeket az igazgató és a gyakorlatvezető oktató jelenlétében egymás között megbíráltak. Az elméleti és gyakorlati képzés során Számord Ignácz és Klinda Irma révén alkalmazták Porzsolt, Oheroly, Molnár Mária, Kiss Áron, Stepankó Albert, Hüll Cili testgyakorlással kapcsolatos szakmai útmutatásait. 5

4 Számord Ignácz munkatársainak segítségével megírta és közreadta a katolikus kisdedóvóképző-intézetekben használt Kisdednevelés és módszertana című tankönyvet, melyben a testgyakorlás anyagára, módszertanára is hasznos irányelveket fektetett le. Könyve két évtized (1895-1915) során háromszori kiadást ért meg. A püspöki kar rendelkezése alapján a magyar katolikus óvónőképző intézetek számára kötelezően előírt tankönyvként szerepelt. 5

5 A tisztaságra, az egészséges életmódra, a napirendre való nevelés megvalósítását szolgáló törekvések Az esztergomi óvónőképzőben alapvető feladatként tartották számon a növendékek egészségének fenntartását, és minden betegségtől való megmentését. Mivel a képző tanárai egységesen hirdették, hogy az „óvodában a tisztaság az egészségnek dajkáló anyja", ezért a növendékektől is elvárták a rendet és a tisztaságot. Ruházatuk mindig rendes és tiszta kellett hogy legyen. Gyakorlati foglalkozások során elsajátították a különböző helyzetekben való viselkedési és magatartási formákat. „Az emberekkel való helyes érintkezés, a jó modor fölötte szükséges a nevelőnek, azért összes működésünkkel oda törekedtünk, hogy tanulóink mint leendő nevelők jó modort sajátítsanak el; de Klinda Irma tornatanítónő külön is több órát töltött a növendékekkel, hogy ez órák alatt a társas életnek szokás szentesítette szabályait s a finom, művelt tapintatos modort megismertesse velük." 5

6 A növendékek megismerkedtek azzal a felfogással is, hogy a testi nevelés megvalósul a családon és az óvodán belül a gyermekek gondozásában, ápolásában, egészséges napirend és életmód kialakításában. A rendszeres intézeti testgyakorlás mellett fontos szerepet tulajdonítottak a környezet egészségügyi féltételeinek, a test- és egészségtani ismeretek elsajátításának. E feladatok megoldását a II. évben szereplő egészségtan tantárgytól várták. Az óraadó dr. Rapcsák Imre orvos arra törekedett, hogy a növendékek ismerjék meg az emberi szervezet működését. Ismerjék fél a gyermek szervezetében mutatkozó rendellenességeket és tennivalókat. A növendékek az egészségügyi ismereteiket alkalmazzák. A tananyag a következő volt: „Fejcsontok, a törzs váza, a végtagok váza, az izomrendszer, a véredény-rendszer. A légzés, az idegrendszer. Az érzékszervek. Az első segélynyújtás mérgezéseknél. Az első segélynyújtás sérüléseknél. Segélynyújtás egyéb rögtön támadt életveszélyeknél. A 23