Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
2. AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS SPORT HELYZETE ÉS FEJLŐDÉSE AZ ESZTERGOMI ISKOLÁKBAN
_ AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS SPORT HELYZETE ÉS EEJLŐDÉSE AZ ESZTERGOMI ISKOLÁKBAN _ delkeznek, és valamely kisdedóvónőképző intézetnél az e célra létesített egyéves tanfolyamot elvégezték. 47 Mivel az Esztergomi Érseki Óvónőképző Intézet élére „kiszemelt" igazgató, Számord Ignácz nem rendelkezett a törvényben előírt képzettséggel, fölmentő kérelemmel fordult gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. A miniszter a felmentéssel kapcsolatban a hercegprímáshoz írt levélben úgy nyilatkozott, hogy „...ha más alkalmas és legalább polgári iskolai tanítói oklevéllel bíró egyén egyáltalán nem áll rendelkezésre, akit Főméltóságod a képző intézet igazgatójául alkalmaztatni tud, azon esetre a prímás hozzájáruló nyilatkozata alapján hajlandó vagyok Számord Ignácznak a kért felmentést megadni, azonban szükséges, a többi tanárok a XV. tc. 36. § megkívánt képesítéssel bírjanak, illetve ezen képesítéseket a 43. § értelmében a törvény életbeléptetésétől számított 3 év alatt okvetlenül megszerezzék." 4 8 Vaszary Kolos hercegprímás válaszlevélben az óvónőképző tanári személyzetéről alkotott véleményét az alábbiak szerint fejtette ki: „Miután nem áll rendelkezésemre oly egyén, aki az 1891. évi XV. tc. 36. §-ban megkívánt képesítéssel bírna és kit az általam fenntartott esztergomi óvónőképezde élére állíthatnék, szívesen venném, ha Nagyméltóságodhoz folyamodó Számord Ignácz lelkészt a megkívánt képesítés alól felmenteni méltóztatik. Ami a kisdedóvónő képző intézet tanári karát illeti arra törekedtem máris, hogy annak minden tagja a fenti törvényben megkívánt képesítéssel bírjon.,, 4 9 A miniszter és a hercegprímás levélváltásai után a miniszter Számord Ignácznak a kért felmentést megadta. 5 0 A kinevezett tanári kar összetétele a következőképpen alakult: - Csikász Villebald old. középiskolai tanár: természettudományi ismeretek heti 8 órában óraadóként - Török Chrisostoma irg. nővér, oki. polg. isk. tanítónő: magyar, történelem, rajz - Klinda Irma oki. polg. isk. tanítónő: testgyakorlat - Miklóssy József oki. tanító: ének és hegedűjátékok - Rapcsák Imre dr. főorvos: test- és egészségtan Az óvónőképző intézet a tanulók kollégiumi ellátását nem tudta biztosítani, ezért gondoskodott arról, hogy a szállást igénylő tanulók olyan családnál nyerjenek elhelyezést, ahol a szállásadók, mint hívők lelkiismeretes felügyelettel őrködnek felettük. Az igazgatói ellenőrzés a házigazdáknál gyakori volt. A hercegprímás adományából 24 iő tanuló ingyenes élelmezésben részesült. Vaszary szívügyének tekintette az óvónőképzés sorsát, ezért megbízta Számord Ignáczot egy új intézeti épület létrehozásának az irányításával. 51 Az építkezés rövid idő alatt megtörtént, és a képzős tanulók az 1893/94-es tanévet már az új épületben kezdték. Az érseki óvónőképző megkapta azt a jogot is, hogy a menedékházak vezetésére alkalmas dajkák számára tanfolyamokat tartson: „Esztergom vármegye kir. tanfelügyelőjének hozzám tett jelentése alapján az esztergomi róm. kath. kisdedóvó intézetnek 1893 és 1894 évekre megadom a jogot állandó menedékházakat vezető dajkák képzésére s az evégett szükséges tanfolyam tartására. A tanfolyam szervezetére és felügyeletére a 44 000/1893 kiadott utasítás 1-18. § foglaltak lesznek irányadók." 5 2 2.5.3. A testi nevelés kibontakoztatása és fejlesztése az érseki óvónőképzőben (1892-1915) A testgyakorlás mint tantárgy anyaga és módszertana A prímás által létesített óvónőképzőben vallott felfogás értelmében az ember testből és lélekből áll, s ennek analógiájára a nevelés is testi és szellemi nevelésre osztható. A testi nevelés feladatául tűzték ki, hogy a leendő óvónők testét épségben megtartsa, erőssé és széppé fejlessze, valamint megismertesse velük azokat az elveket, szabályokat és gyakorlati eljárásokat, amelyek a gyermek testi és szellemi erőit, tehetségeit fejlesztik. E feladatok egy részét a testgyakorlati tantárgy keretén belül valósították meg. A testgyakorlatra mint tantárgyra mindkét évfolyamon hetenként 4 órát fordítottak. A tantárgy oktatását 1905-ig Klinda Irma okleveles polgári iskolai tanítónő végezte, majd őt Nevery M. Flávia polgári iskolai tanítónő követte. A leendő óvónők elméleti és gyakorlati képzésben részesültek, melynek során az alábbi anyagot kellett elsajátítaniuk: I. évfolyam 1. Elméleti rész: a tornászat fogalma, elmélete, alapelvei, élettani előnyei 2. Gyakorlati anyag: a) Rendgyakorlatok: egyszerű fordulatok, sorképzések, sornyitások, rendekbe fejlődések, kanyarulatok, szög- és ellenvonulások b) Szabadgyakorlatok: a különböző állások, ezek ütemes változtatásával lábgyakorlatok, nyak-, kar-, láb- és törzsgyakorlatok. Összetett tagszabadgyakorlatok. Gyakorlatok menetben. A gyakorlatok vezetése és vezénylése a növendékek által. c) Szergyakorlatok: ugró gyakorlatok helyből és nekifútásból, gyakorlatok vízszintes és rézsútos létrán és gyűrűhintán. II. évfolyam 1. Elméleti anyag: a „tornászat" története. A rend-, szabad- és szergyakorlatok megismertetése. Az óvodai tornászat elrendezésének szabályai. A gyakorlatok vezetése és vezénylése. 2. Gyakorlati rész: a) Rendgyakorlatok: a sortest képzése és mozdulatai. Mellé-, elé- és mögé sorakozás, sorba fejlődés. Kanyarodások állásból és járás közben. A sortest oszlopos és lépcsőzetes felállítása. A sortest átalakítása fordulatok és kanyarulatok által. 22
