Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

2. AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS SPORT HELYZETE ÉS FEJLŐDÉSE AZ ESZTERGOMI ISKOLÁKBAN

_ AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS SPORT HELYZETE ÉS EEJLŐDÉSE AZ ESZTERGOMI ISKOLÁKBAN _ gauer Máté szab.kir. városi plébános és barátai Esztergomban létrehozták az első kisdedóvó intézetet. Magánóvodaként a városi kórház egyik helyiségében működött. Ténykedését az 1873-as árvíz okozta károk szüntették meg. 1863-ban a városban működő Casino-egylet tagjai, Maiina János elnök vezetésével a vajúdó óvodai ügyet felkarolták. A helyi újság hasábjain nyilvános városi óvoda létrehozását sürgették: „ Az óvoda az első iskolája a gyermeknek, hol a nevelés alapot nyer, melyre később építhetni. S ki tagadhatja, hogy az első szoktatás nagyobb befolyással van az egész életre?...hogy az első benyomások élénkek és mélyek?... Az ember még öreg korában sem hagyja el az utat, melyen gyermekségében járni tanult...Esztergom, mely a nyilvános nevelés terén halhatatlan érdemeket vívott ki magának e jótékony intézettel nem bír...A korszellemmel a jóban haladva minden helyen, tehát Esztergomban is óvodát óhajtunk!"

4

0 Maiina János nyílt levélben szólította fel dr. Feichtinger Sándor főorvost és az esztergomi polgárokat a városban létrehozandó kisdedóvó megszervezésére azzal az érvvel, hogy „...a tavasz nyíltával a munkás nép ifja, örege, férj és nő, szóval mind az ki bármi csekély munkát képes végezni, siet a külső munkára, és sok háznál naphosszat át a csecsemők és a ház őrzése 5-6 éves gyermekekre, vagyis igazában az isteni gondviselésre bízatik- a magokra hagyott gyermekek közt hány egyes szerencsétlenség fordul elő, melyet a szülők keserű könnyei takarnak, számtalanokat tudnék elszámolni, de én csak az 1818-ki martiusi napra emlékeztetem az esztergomiakat midőn két magára hagyott gyermek játéka városunk nagy részét tűzveszéllyel pusztította el."

4

1 1863. április 12-én Maiina János elnök felhívására a Casino termében magánjellegű tanácskozást rendeztek a felállítandó kisdedóvó érdekében. A tanácskozáson jelen voltak Rapos József, a pesti kisdedóvó intézet igazgatója, dr. Feichtinger főorvos, Kollár István városi plébános, Vaszary, Obermeier, Kovács, Hübsel tanárok és Burián ügyvéd. Felolvasták és megvitatták a Kovács Ábel és Vaszary Kolos bencés rendi tanárok által kidolgozott szervezési és működési alapszabályt. A kisdedóvót a földműves osztály gyermekei számára kívánták felállítani, és a szegénységi bizonyítvánnyal rendelkező gyermekek ingyenes felvételét tervezték. A tanácskozást követő napon megjelent a helyi újságban Kovács Ábel tanár „Kisdedóvodát" című cikke, amelyben a részvények vásárlására kérte a város polgárait: „Én nem hiszem, hogy polgáraink között egy is található, ki ezen intézet szükségességét át ne látná és arra örömmel ne adná filléreit. Legyünk tehát rajta, hogy ezt közadakozás útján felállítsuk, s bizonyára dús leend a kamat." 4

2 Az Esztergomi Kisdedóvó Társulat létrehozása és működése A város lakosai a szervezők kérését elfogadták, és 1863 őszén közadakozásból alapítványt hoztak létre egy kisdedóvoda létrehozására. Ennek érdekében az adakozók társulattá szerveződtek. 1863. október 11én közgyűlésen végleges formába öntötték az alapszabályokat, és jóváhagyás céljából azokat a magyar kirá lyi helytartótanácshoz továbbították. A szervező közgyűlés elnöknek megválasztotta Zalka János kanonokot, alelnökké Maiina Jánost, igazgatóvá Kollár István városi plébánost és a 30 tagú választmányt. A benyújtott alapszabályokat a magvar királvi helytartóta nács 1864 márciusában jóváhagyta. 4

4 A jóváhagyott alapszabályok szerint a társulat kisdedóvó intézetet hozott létre 1863. november l-jével, és kötelezte magát, hogy hat egymást követő éven át gondoskodik annak fenntartásáról. Az óvodába csak vizsgázott óvót és óvónőt alkalmaztak, akiknek köte lességük volt a másfél-hatéves korú gyermekeket vallásos érzelemre, a testi erők és ügyesség fejlesztésére, valamint mindazon tárgyak oktatására bírni, melyeket az „óvoncok" hasznára az országos terjesztő egyesület „példány" óvodájában szükségesnek tartottak. 4

5 Németh Antal óvodavezető irányítása mellett a nevelésben és a képzésben a pesti óvóképző által meghatározott irányelveket alkalmazták. Meglepően magas szinten kezelték a testi nevelés kérdését, mivel „tudván azt, miként a kisdedek nevelésénél a testi erők és a tehetségek kellő kifejlsztése s művelésének fő tényezőnek kell lennie, erre különös gond fordíttatik az óvodában és pedig a kisdedeknek folytonos mozgás és tevékenységben tartása, a tisztaság és szoktatás, a légnek folyton tiszta üdítő állapotban való tartása, nem különben az óvodában uralkodó szünteleni vidámság és vidorság által." 4

6 2.5.2. Az Esztergomi Óvónőképző Intézet létrehozása Az 1891. évi XV. tc. III. fejezete elrendelte, hogy a kisdedóvodákban csakis hazai képzőintézetekben képesítést nyert okleveles kisdedóvók alkalmazhatók. Ebben az időben hazánkban csupán három képző intézet működött. A nevelőképzés hiányának enyhítésére - mivel a rendelet 32. §-a lehetővé tette, hogy kisdedóvónő-képző intézeteket már nem csak társulatok, magánegyének hanem az állam, a községek, a jogi személyek és a hitfelekezetek is állíthattak fel meghatározott feltételek mellett - Vaszary Kolos hercegprímás támogatásával létrehozták az Esztergomi Érseki Óvónőképző Intézetet. 1892. szeptember 15én tartották az ünnepélyes megnyitót. Az új intézetbe jelentkezett 86 tanulóból 44 tanulót vettek fél, és ezzel a létszámmal indult az első évfolyam. Az új törvény meghatározta azt is, hogy az intézet tanári személyzete legalább egy igazgató-tanárból, egy tanár- és egy tanítónőből álljon, akik három próbaév kifogástalan munkája után állandó kinevezést kaphattak. A rendelet 36. §-a előírta, hogy tanárként és tanítónőként csak olyan egyének alkalmazhatók, akik legalább polgári iskolai tanítói képesítéssel ren21