Magyar György: Esztergom testkultúrájának története
2. AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS SPORT HELYZETE ÉS FEJLŐDÉSE AZ ESZTERGOMI ISKOLÁKBAN
_ AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS SPORT HELYZETE ÉS EEJLŐDÉSE AZ ESZTERGOMI ISKOLÁKBAN _ 2.3. Tornaversenyek és játékdélutánok bevezetése A rendeletileg bevezetett tornaoktatás után országszerte megindultak a próbálkozások. A nehéz és küzdelmes évek után újabb feladatokat kívántak megöl dani, amelyek a tornaversenyek megrendezését, majd az iskolai játékok meghonosítását célozták. Országosan az ügy mozgatója Berzeviczy Albert közoktatásügyi államtitkár volt. Az 1812/1890. számú miniszteri leirat szerint „...a test edzésére és nevelésére már az iskolában, különösen pedig a felsőbb és középtanintézetekben az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani." Az 1868-ban a kormány által bevezetett torna, a katonai rendgyakorlatok és a fegyelemhez kötött gyakorlatok kevésbé szolgálták a tanulók cselekvési szabadságát, nem ápolták a versenyszellemet. Ezt felismerte a kormány és a helyzeten úgy kívánt változtat ni, hogy a tornán kívül a testedző tornajátékok és versenyjátékok körét bővítette, és azok meghonosítását tűzte ki feladatul. A közoktatásügyi miniszter rendeleteit, kezdeményezéseit a korabeli sajtó propagandával segítette. Az Esztergom és Vidéke így vélekedett: „...A testgyakorlás hatása kétféle: élettani és lélektani. A testgyakorlatokhoz tartozik a játék és a lapdázás. A játék a gyermek természetes tornászata, melynél folyamatosan mozog kénye-kedve szerint. Minden játéknak van nevelő hatása. Némelyik nagyobb testi erőnek a kifejtését kívánja meg, a legtöbb játék tulajdonképpen verseny. Egyikben a leggyorsabb futó, a legkitartóbb futó, harmadikban az ügyesebb, leleményesebb, legélelmesebb játszó nyeri el az elsőbbséget. Nem igen kedvelt barát az, aki mindig utolsónak marad. Óhajtandó, hogy minden tornaóra végén játékot rendezzen a tornatanár, hogy a tanulók minél több játékot ismerjenek meg. "" A versenyszellem növelése érdekében elrendelték az országos tornaversenyek megrendezését. Az első országos tornaversenyre 1891-ben Budapesten került sor. Csáky Albin kultuszminiszter rendeletével azt szerette volna elérni, hogy legalább egy-egy tornaverseny alkalmával egyesítse az iskolai tornázás terén szétszórtan és elszigetelten meglévő törekvéseket. A versenyeken megjelent intézeteknek betanult gyakorlatokkal kellett bizonyítaniuk testi ügyességüket és fegyelmezettségüket. Az első országos tornaverseny színhelye a budapesti városligeti mesterséges jégpálya volt. Ezen a versenyen az esztergomi Katholikus Főgimnázium is részt vett. Oberth Ágoston tornatanár vezetésével 12 tagú csapat szerepelt. A versenyre egyenruhában utaztak: sötétkék ing, veres öv, sapka, sötétkék-vörös szegéllyel és gombbal. Négy szegényebb sorsú tanuló versenyruháját a Torna-egyesület vásárolta. 3 4 A közoktatásügyi minisztérium az 1891. évi országos ifjúsági tornaverseny után kerületi tornaversenyek rendezését határozta el. A helyi és a kerületi tornaversenyek előkészítői voltak az országos versenyeknek. Esztergom középiskoláiban a főgimnáziumban, a tanítóképzőben és a reáliskolában az intézeti tornaversenyeket rendszeresen megtartották. Az 1896-os millenniumi tornaversenyen a főgimnázium újból szerepelt, és a verseny harmadik napján a játékok során a füles labdajátékot mutatták be. 1893-ban Berzeviczy Albert javaslatára a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium megrendezte a tornatanárok játéktanfolyamát. A tanfolyamot Budapesten 1893. szeptember 25-30 között a középiskolai tornatanítók számára rendezték. Az 1903. évi 10 625-sz. rendelet Budapest-vidéki főigazgatósági tankerületben írt elő kerületi versenyt. Az akkori tankerületi főigazgató, Francsics Norbert a kerületi tornaverseny színhelyéül Esztergomot jelölte ki. A verseny elnökéül a főispánt, Horváth Bélát kérték fel, aki az elnöki tisztséget elfogadta. A verseny megrendezésére különböző bizottságokat (nagyválasztmány, szervezőbizottság, fogadé), szállásrendező, élelmező és zsiiri) hoztak létre. A tornaverseny emlékére érmeket adtak ki, melynek előlapján a város címere, hátlapján babér- és cserkoszorú látható „Kerületi ifjúsági tornaverseny Esztergomban 1903. május 21." felirattal. A kerületi tornaverseny színhelyéül a város határában levő Borjúmezőn kijelölt versenyteret választották. A versenyen 25 intézet, 1.528 tanuló és közel 100 tanár vett részt. A verseny sikeres megrendezésére gyűjtést indítottak a városban, amelynek eredménye 2.500 korona lett. A kormány a versenyrendezés költségeihez 1.200 koronával járult hozzá. A tornaverseny programja: - Felvonulás és oszlopokban való felállás - Himnusz - A résztvevő intézetek közös szabadgyakorlata - Katonai rendgyakorlatok - Versenyek: 150 és 200 méteres futások, távolugrás, súlydobás, magasugrás ugródeszkával és nélkül, rúdugrás, függeszkedés kötélen, szertorna: nyújtó, ló, korlát - Játék - Díjkiosztás A versenyen az esztergomiak közül a főgimnázium 50, a reáliskola 40, a tanítóképző 82 fővel vett részt. A versenyen szép esztergomi siker is született, mivel a rúdugrást a tanítóképzős Mericska János nyerte, és az aranyérem mellett elnyerte Esztergom város turulos díszérmét is. A versenyről a sajtó a következőket írta: „Nem lokálpatrionalizmusból, hanem a megjelent vidéki tanárok összessége egyöntetű nyilatkozatait is egybevetve büszkén állíthatjuk, hogy a helybeli tanintézetek voltak a legfegyelmezettebbek és a felvonulásoknál a legszebb tartásúak. Az érseki taníróképző intézet növendékei pedig, akik az idén először jelentek meg a versenyen, mindenkit bámulatra ragadtak. Ez az intézet, amely szerényen visszahúzódva neveli a haza büszkeségeit, a magyar iskolák legjobb iskolamestereit, megnyerte a közönség osztatlan rokonszenvét, elismerését és jóindulatát." 3 5 Bár a középiskolai testnevelési tanterv már 1899ben a heti két órás testnevelés mellé egy kötelező játékdélutánt is beiktatott, azonban a végrehajtásával 19
