Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

2. AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS SPORT HELYZETE ÉS FEJLŐDÉSE AZ ESZTERGOMI ISKOLÁKBAN

_ AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS SPORT HELYZETE ÉS EEJLŐDÉSE AZ ESZTERGOMI ISKOLÁKBAN _ - társas szabadgyakorlatok Szergyakorlatok: - bakugrás - vegyes ugrások kápákkal ellátott támaszfán - mászások - nyújtó, korlát, gyűrűhinta Játékok: - labdarúgás - körfutás - szökdelő kör. A téli tornaoktatást a városháza udvarára néző 40m

2 területű helyiségben tartották. A térhiány miatt a tantervi anyagból jónéhányat nem tudtak végrehajtani. A rendelet előírta ugyan, hogy egy tornázó osztály 40 növendékből állhat csupán, és minden tanulóra 4m

2 kiterjedésű tornatermet vagy udvart lehet felhasználni, de ilyet ebben az időszakban Esztergomban nem lehetett találni. Nyári tornateremként a Tornaegyesület kerti helyiségét használták. Mivel tavasszal a talajvíz a szigeti kerteket gyakran elöntötte, sokszor itt sem gyakorolhattak. Tornaversenyeket rendeztek, gyakran kirándultak Kesztölc határába a Pékhalmi kúthoz, a Borjúmezőre, heti két alkalommal játékdélutánokat szerveztek. A dualizmus időszakában a középiskolák szervezeti és tanulmányi vonatkozásban az összes iskolatípus között az első helyen álltak. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium a kiegyezés után számos, a fejlődést elősegítő rendelkezést bocsájtott ki. Kultúrpolitikusaink mint Eötvös, Trefort, Berzeviczy és pedagógusaink, élükön Fináczyval és Keménnyel nagy hozzáértéssel és lelkesedéssel harcoltak a testnevelés kibontakoztatásáért. Elért eredményeik áldásos hatását az esztergomi iskolák is érezték. A hatást elsősorban a különféle rendeletek megvalósítási kísérletei által lehetett kimutatni.

3

0 Az esztergomi iskolákban két irányzat uralkodott: híven ragaszkodni az egyház tanításaihoz, illetve a haza rendüleden híve lenni. 1871-ben jelenik meg az új miniszteri rendtartás, amely kizárja a testi fenyítést és nagyobb szabadságot ad a felső osztályú tanulóknak. 3

1 Az új rendtartás megengedte pl. a kávéházak látogatását, színházba, táncmulatságokra mehettek, dohányozhattak a tanulók. Az 1870-es évek elején a fegyelmi állapot az iskolákban kielégítő volt - írták az iskolák akkori tanárai, de hozzáfűzték: „...iskoláink a kiegyezés óta nagyot változtak, határozott haladást tüntetnek fel: - közéletünk pedig visszafejlődik - hanyadik. Mintha csak a műveltség és erkölcsiség fordított viszonyban állnának. Nem igazi műveltség az, mely az erkölcsök hanyatlását vonja maga után, főleg az iskolán kívüli körben."

3

2 A fenti tények a szélesebben kibontakozó liberalizmus következményei voltak. A paptanárok, akik szigorú rendi szabályok szerint éltek, szerették volna azokat a fiatalság nevelésében is alkalmazni. A diákok viszont mind szabadabban és kötöttségek nélkül szerettek volna élni. A főgimnázium fegyelmi szabályzatában, és azok pontos betartásában nyilvánult meg legszembetűnőbben a nevelés iránya. Az éwégi iskolai értesítőkből és jegyzőkönyvekből megállapítható, hogy a fegyelmi szabályokat az ifjúság - bármennyire nehezére esett betartja, mert a fegyelmezedenséget következetes számonkérés, súlyosabb esetekben az intézetből való kizárás követte. A rendszabályok nem voltak népszerűek a diákok között. Annál is inkább tetszettek a szülőknek, akik gyermekük rendre, fegyelemre való nevelésével hathatós segítséget kaptak. A következetesség, a számonkérés nevelésük sarkalatos pontja, amely a modern pedagógiának is alapvető követelménye. Az esztergomi iskolákban - hasonlóan a többi iskolákhoz - a tanítási anyag a Spies-féle német iskola torna- és katonai rendgyakorlataira szorítkozott. A tantervi anyag mellett az esztergomi diákok a régi magyar szabadtéri játékokat nagy szeretettel és kedvvel űzték. Szinte nap mint nap játszották a rotát, a métát, a fiileslabdát, a „stuckot" a Borjúmezőn, a Kálvária domboldalán és a Duna-parton. Az 1879-ben kiadott 17 630. sz. VKM tantervben előírt rúdugrást, gerelyvetést az esztergomi diákok közül a „haladók, az edzettebbek" már jóval a tanterv megjelenése előtt megfelelő szakértelemmel űzték. Az 1880. évi 16 176. sz. VKM rendelet a gimnázium I-IV. osztályai számára kiadott utasítása a tornán, az adétikai gyakorlatokon és játékokon kívül egy tanévre három kötelező kirándulást írt elő. Ezek minden évben többszörösen megvalósultak, mert a diákok és a tanárok kedvelték a természeti szépségekben gazdag Esztergom-környéki kirándulóhelyeket. (Fárikút, Klastrompuszta, Dobogókő, Szakónyereg, Körtvélyespuszta, stb.) Az 1883. évi XXX. tc. szabályozta a gimnáziumi oktatást. Ez a törvény a testnevelésre nézve hiányos volt. A törvényjavaslat az alsó osztályokban a heti két testnevelési órán kívül katonai fegyvergyakorlatokat rendelt el. Ezeket végrehajtották, de sok pedagógus a testi nevelés előtérbe helyezésében az értelmi oktatás visszafejlődését látta, míg mások az iskolai nevelés militarizálásától féltek. Az 1899-ben kiadott 32 818. sz. VKM rendelet foglalkozott a testgyakorlatok nevelő hatásával: „...Csak az a testgyakorlat nevelő hatású, melyre nézve a szervezetben megvan a készültség és a lélekben az elvégzésre való készség. Legjobb az olyan testgyakorlat, amelyet a tanuló minden parancs vagy egyéb külső ösztönzés nélkül is végezne. Az ilyenek céltudatos rendezéséből és ügyes fokozatokban való összeállításából áll a tornaoktatás művészete." A fentiekben megfogalmazott nevelő hatás hosszú ideig csak kibontakozóban volt, mert az esztergomi iskolák nevelő-oktató munkájában elsősorban arra törekedtek, hogy a legelemibb ismeretek elsajátítása, valamint a keresztény értékrend valósuljon meg. A törvénybe iktatott testnevelést vagy késleltetve, vagy felemás módon oldották meg. A kezded nehézségek után a megvalósulás útjára lépő tornaoktatás, a rendszeressé váló tornaünnepélyek, játékdélutánok, az intézetek közötti versenyek értékes testnevelő munkásságról tanúskodnak. 18