Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

2. AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS SPORT HELYZETE ÉS FEJLŐDÉSE AZ ESZTERGOMI ISKOLÁKBAN

_ AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS SPORT HELYZETE ÉS EEJLŐDÉSE AZ ESZTERGOMI ISKOLÁKBAN _ Az Értesítvény a tornaanyagról így írt: - Általános szabadgyakorlatok, gyakorlatok a nyújtón, korláton, lengőgyűrűn, mászásban, hágcsón, körfútás messze és magasugrás. A „tornászat" mint rendkívüli tárgy „adatott elé" a nem kötelezetteknek. A rendkívüli tárgyra bejegyzettek száma 54 volt. A tanári tisztséget Korányi József torna- és vívómester látta el. Működését, szakismeretét magasra becsülték, a vallás és közoktatási minisztérium 1872-ben külön jutalomdíjban részesítette. Az 1869/70-es tanévben a főgimnázium hat alsó osztályában külön-külön heti 2 órában, a két felső osztályban pedig 1 órában volt kötelező a tornászat. A tornászó iíjúságot 3 csoportba sorolták: I. Kezdők: gyakorlási anyaguk:járás, fútás, mászás, magas- és messzeugrás. II. Haladók, gyengébbek: szabadgyakorlatok, golyó, mászás, magas-, mély- és messzeugrás, korlát, nyújtóés lengő gyakorlatok. III. csoport: Haladók, edzettebbek: golyó, nyújtó, korlát, karika, szökönc, messze- és magasugras. Télen is alkalmas tornahelyiség nem volt, és így a tornászat csak tavasztól késő őszig tartott. A polgármester a város által segélyezett uszoda szabad használatára 5 jegyet biztosított az intézet szegény sorsú, de szorgalmas tanulói részére - díjmentesen. 1874-ben a tornaszertár lóval, lábtókkal, körhintával, lebegőfával szaporodott. 1877-ben Palkovics Károly lett Esztergom polgármestere. Kezdeményezésére az 1878. február 18-án tartott városi közgyűlés képviselőiből és „szakférfiak ból" bizottságot hoztak létre azzal a megbízással, hogy a város elemi és középiskolai tanügye rendezésének tárgyában javaslatot készítsenek. A bizottság jelentésében kitért többek közt arra is, hogy a főgimnázium helyiségei az előírt szabályoknak nem feleltek meg, sőt bizonyos tantárgyakat, mint a rajz és a „tornászat" a meglévő épületben előadni nem lehetett. Az 1878. március 7-én tartott városi közgyűlésen a képviselőtestület megszavazta az új főgimnázium építését, és adakozásra szólította fel a város polgárait.

2

8 Az új főgimnáziumot 1880. szeptember 8-án ünnepélyesen adták át, amelynek tornaterme és szertára is volt. Az új iskolaépületben levő tornaterem akkori felszerelése minden igényt kielégített. A félszerelések közt nyújtó, hordozható és szabályozható korlát, gyűrű, trapéz, körhinta, bőrrel bevont ló, 50 pár vassúlyzó, bőrlabdák szerepeltek. A tornaterem a vármegye egyik legnagyobb tornaterme volt (151,6 m

2). A főgimnázium fegyelmi szabályzatának 35. pontja előírta, hogy a tanulóknak csónakázni, korcsolyázni és csúszkálni csak a Kis-Dunán lehetett és csak délután. Az intézeti tornaversenyeket a Tornaegylet szigeti kertjében rendezték. Részt vettek az 1891. évi budapesti és 1896-os milleniumi tornaversenyen is. Diákmajálisokat, kirándulásokat gyakran rendeztek. Minden esztendőben úszótanfolyamot szerveztek. Jelszavuk volt: mindenki tudjon úszni. Az 1868. évi XXXVIII. tc.88. §-a a tanítóképezdék számára előírta a testgyakorlatok kötelező tanítását. A világi oktatás megteremtésével az egyház veszített korábbi vezető szerepéből. Az állam és az egyház között hol csendes, hol pedig eléggé nyílt harc folyt a népnevelés ügyében. Okát a tanítói munka kisugárzó hatásában kereshetjük. Az állam élni kívánt az új népoktatási törvényben biztosított jogaival, ezért egyre több beleszólást és ellenőrzési jogot követelt magának az iskolaüggyel kapcsolatban. Ez az egyházat is nagyobb áldozatvállalásra kötelezte. Az 1868. évi XXXVIII. tc. új alapokra helyezte hazánkban a népoktatást, és ennek megfelelően szabályozta a tanítóképzést. Az esztergomi képző nem felelt meg a törvényben előírt követelményeknek, ezért a miniszter 1869. október 31-én levélben felkérte a hercegprímást, hogy az intézetet az új törvényeknek megfelelően szervezze át. A miniszter a levélben kitért arra, hogy nem tanították az alkotmányt, a mértani és a testgyakorlást. 2

9 A felkérésre az intézetet átszervezték és a vízivárosi plébániatemplommal szemben álló házban helyezték el. Itt már tornatermet is kialakítottak. Az 1869/70es iskolai évben a tanítóképezde igazgatója, Zajnai János azzal a kéréssel fordult a szabad királyi város polgármesteréhez, hogy a városi tornahelyiséget és annak eszközeit a tanítóképző is használhassa. A polgármester a kérést teljesítette, és a díjtalan használatot 1869. április 13-án megadta. A tornatanítást Korányi József városi tornamester végezte. 1873 ban a Simor János utcai intézetben már téli tornatermet rendeztek be. Simor János hercegprímás a tornatanár óradíját évi 100 forintra emelte. 1877-ben Kudlik János igazgató jóvoltából több tornafelszerelést vásároltak, így már nem volt szükség a városi tornahelyiség használatára. A tornatanári tisztséget egészen 1895-ig Korányi József látta el. Korányi halála után néhány hónapig Fekete György tanította a tornát, majd 1896. szeptember 1-től 1920-ig Oberth Ágoston okleveles tornatanár volt az intézeti testnevelés vezetője. Az országos reformtörekvések eredménye a képezdében is megmutatkozott, bevezették a kötelező uszodalátogatást, az iskolai korcsolyázást és a vívás rendkívüli tárgyként történő oktatását. A reáliskolában a tornatanítás a közoktatásügyi miniszter 1884. évi 15 446. és 1886. évi 891. sz. rendeletei alapján folyt. Szakavatott tanár, Gyarmathy József népiskolai tornatanító tanította a testgyakorlatot. Az I-IV. osztályben hetenként 2-2 óra volt. Anyaguk: Rendgyakorlatok: a) - katonai rendgyakorlatok a magyar kir. honvédség „gyakorlati szabályzata" szerint b) - tornázó gyakorlatok: - sornyitások, sorakozások - körzések - ellenvonulások - kanyarodások Szabadgyakorlatok: - állások, fekvések - tagszabadgyakorlatok - haladási gyakorlatok - birkózógyakorlatok 17 VÁROSI KÖNYVTÁR Esztergom