Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

9. SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK (1950-2000)

SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK Polló Károly első Esztergomban töltött éve kiválóra sikerült, az 196l-es ranglistán az egyesületek minőségi pontversenyében a fiatal egyesület a 24., a vidékiek közt a 9. helyen végzett. A MVSZ évkönyvének adatai szerint az esztergomi úszók az 1960-as újonc ranglistán előkelő helyet foglaltak el (Felföldi Júlia (1), Brassai György, Gép Sándor, Szendrő Péter, Leitner Tamás, Németh Péter, Tátrai Norbert). A vízilabdacsapat lelkes kollektívája 1961-ben az összevont megyei bajnokságban a 4. helyen végzett. Az úszószakosztályok pontversenyében a MIM Vasas 51 egyesület közt a 23-26, a vidékiek között a 9. helyen végzett. Két esztergomi úszó Szegedi András (100 m férfi gyors) és Brassai Ré>zsa (200 m női hát) felkerült az országos 50-es listára. Az 1961-es MVOSZ ranglista szerint 50 m újonc fiú mellúszásban harmadik lett Szendrő Miklós. Ez évben került a szakosztályhoz az ígéretes tehetségű Tarján István. 1962 januárjában az esztergomi pólósok szerepeltek a margitszigeti Sportuszodában megrendezett Téli Kupán, ahol a 10. helyen végeztek. Ebben az évben rendeztek először országos serdülő vízilabda-bajnokságot, amelyen esztergomiak is indultak és 9. helyen végeztek. Ez évben feltűnést keltett Horváthy Péter akinek első ízben sikerült 50 m-es hátúszásban a 40 másodperces „bűvös határ" alá kerülnie. Kitűnő formában versenyzett mellette Tarján István, Lázár Péter, Kipke Tamás, Rátonyi Gábor, Mátételky András, Pelényi Márta. Az országos minőségi pontversenyben az egyesületek közt a 9. a vidéki egyesületek között (Eger mögött) a második helyet szerezték meg. A pólósok a 46. helyen végeztek. A következő esztendőben újabb előrelépés történt, mivel Esztergom az egyesületek 1963. évi minőségi pontversenyében a Bp. Honvédot is megelőzve és vidéki második helyét is megtartva az országos 7. helyen végzett. Polló Károly remek munkát végzett számos országosan elismert versenyzőt adott a hazai úszósportnak. Nála bontogatták „szárnyaikat" Brassai György, Leitner Tamás, Gép Sándor, Németh Péter, Pelle Gábor, a Szendrő testvérek (Péter és Mikfos), Czibik Gábor, Debnárik Tibor, Lázár Péter, Horváthy Péter, Tátrai Norbert, Szegedi András, Rékási Sándor, Kontser Endre, Morvái Mária, Benőcz Zsuzsa és Horváthy Bora. 1964-ben a MIM Vasas SE vezetése egy tollvonással megszüntette úszószakosztályát, menesztette Polló Károlyt a kiváló utánpótlásnevelő edzőt. Szélnek eresztette az úszókat, akik között olyan tehetségek is voltak, mint Lázár Péter, később olimpiai helyezett (1968. Mexico-City), Szendrő Miklós, Mátételki András, Tarján István országos bajnokok, helyezettek, csúcstartók. A Dorogi Szénbánya Vállalat igazgatóhelyettese Lázár Emil (Lázár Péter édesapja) nem akarta, hogy a tehetséges fiatal úszókból álló szakosztály széthulljon, ezért elérte azt, hogy a Dorogi Bányász SC átvegye az úszókat. A Dorogi Bányász biztosította a működéshez szükséges valamennyi feltételt. Furcsa helyzet alakult ki azáltal, hogy esztergomi gyerekek, esztergomi létesítményben a Dorogi Bányász SC versenyzőiként készültek és versenyeztek. Esztergomban sajnos egyetlen sportegyesületnél sem mutatkozott hajlandóság az úszószakosztály fenntartására. Polló Károly és több tehetséges úszó más egyesületben folytatta tevékenységét. A következő edző Kolossá István volt, aki csak 2-3 legjobb versenyző Budapestre való átigazolásáig járt Esztergomba edzést tartani (Lázár, Szendrő). A régi-új úszószakosztály új edzővel Kádasi Ferenccel kezdte el munkáját, aki mint fiatal szakképzett edző kevés gyakorlati tapasztalattal vette át a már szép eredményeket elért versenyzők felkészítését. Az eredményeket felmutató versenyzők közül többen a középiskola befejezése után más városban tanultak tovább vagy munkába álltak, és a versenyzést máshol folytatták vagy abbahagyták. Kádasi edzőnek nem maradt más választása mint szinte az alapokréti újjáépíteni a szakosztályt 10-14 éves úszók rendszeres versenysorozatokon való szerepeltetésével. Az eredmény nem maradt el, mert közülük néhányan kiemelkedően szerepeltek (Danics Tamás, György Zoltán, Danics Béla, Fülöp Lászlé), Kádasi Tibor stb.) A további fejlődést sajnos az igen kirívó rossz feltételek már nem tették lehetővé, az esztergomi versenyzőknek nem sikerült magasabb szintre eljutni (rossz fűtés, hideg víz, kevés edzésidő stb.). Az esztergomi úszók közül egy-két versenyző mindig kiugrott még a „legrosszabbnak" ítélt időszakokban is. (Végh Ferenc BVSC többszörös ifi bajnok, Laub Csaba FTC bajnoki helyezett). 1978-ban már a Dorogi Atlétikai Club és az Esztergomi Granvisus SE megállapodása szerint az úszószakosztály ismét visszakerült Esztergomba. Nagy elképzelések, ígéretes távlatok láttak napvilágot. A taníté)képző gyakorló iskolája melletti területen fedett uszoda építését tervezték. Itt biztosítani lehetett volna az egész éves magas szintű felkészülés feltételeit, a szervezett úszóoktatást. A terv sajnos nem valósult meg, maradt a régi, az év nyolc hónapjában az öreg fedett uszoda, négy hónapban a nyitott medence. 1979-ben Kádasi edzéí megszervezte a nyári úszóoktatást, s ez révén 250-300 gyermek ismerkedett meg az úszással. A tanfolyam nem titkolt kettős célt szolgált, minél több esztergomi gyerek tudjon úszni, és közülük a legtehetségesebbek az úszószakosztály utánpódását biztosítsák. A szakmai követelmények emelkedésével a felkészülés feltételei az évek során sajnos nem javultak. A szervezett úszóoktatásnak köszönhetően kitűnt néhány tehetséges versenyző, akik korosztályuk legjobbjai közé kerültek. A korosztályos ranglistában az első tíz között szerepeltek. Legsikeresebben Kade Zoltán szerepelt. 1985-ben a Budapesti Spartacusba távozott (a következő évben már serdiilőbajnok a hosszabb távokon, majd a csúcs az ifi EB III. helyezettje) Pál György, Czirok Vera, Sölétormos Éva volt még a korszak legeredményesebb versenyzője. 1987-ben ismét sötét viharfelhők tornyosultak az úszószakosztáy és az egyesület feje felett. Az egyesület a hatalmas bérleti díjat nem vállalta, az úszók ismét „gazda" nélkül maradtak. Februártól-novemberig a 153