Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

9. SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK (1950-2000)

SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK szakosztáy csupán vegetál. Kádasi edző a tagdíjakból fedezi a fiirdőbelépőt, s egy-egy versenyre is még eljutottak. November végén az Esztergomi Uniker veszi át az úszókat és velük az edzőt. Rendszeressé teszik az általános és középiskolások úszóbajnokságát az Uniker-kupa keretében. A fedett uszoda korszerűsítésével a körülmények jelentősen javultak. Az 1911-ben épült fedett uszoda az idő vasfoga, valamint a háládatlan kezelők következtében a nyolcvanas esztendők közepére lepusztult és a felújítás elkerülhetetlenné vált. Rozgonyi Miklós városi sportvezető kezdeményezésére vállalati, intézményi közreműködéssel megindult az átépítés (tetőberendezés, padlózat, burkolatok, öltözők, mellékhelyiségek, medence, tartóoszlopok borítása, önálló fűtésrendszer, világosítás, hangosítás). 1990-re egy újjávarázsolt, mediterrán növényzettel díszített, szemnek is tetszetős, higiénikus fedett uszoda jött létre. A nyitott medencét is átépítették, modern nyolcpályás feszített víztükrű létesítménnyé változott. A fedett uszoda átépítését támogatta a KÖGYO dorogi gyára, az ÉSZKV (Dömös), a KOMTÁVHŐ és számos vállalkozó. A nyitott és fedett uszoda látogatottsága megkétszereződött. Az óvodásoktól a főiskolásokig minden iskolából órarend és tanmenet szerinti, foglalkozás szerinti pezsgő élet zajlik a lakosság örömére. A lakosság részéről nagyobb lett az igénybevétel, s ez azt eredményezte, hogy csökkent az edzésórák száma, így egyre kevesebbé lehetett megfelelni az úszósport fokozódó követelményeinek. 1995-ben az UNIKER TE is felszámolta az úszószakosztályát. Működése során az alábbi tehetséges úszóit: Szilágyi Katalin, Farkas Enikő, Farkas Bence, Fülöp Attila, Stróbl Zoltán, Mandák Gábor, Varga Zoltán, Sáter Orsolya, Horváth Szeder Enikő, Czahesz Balázst emelhetjük ki, akik a hasonló feltételek között dolgozó más versenyzőkkel szemben sikeresen vették fel a versenyt. 1995-ben a sportág régi elismert versenyzőiből választott vezetőséggel létrehozták az Esztergomi Úszóklubot. A klub elnökévé Dr. Leimer József főiskolai docenst, tanszékvezetőt választották. Fonyódi György testnevelő tanár valamint Herr Lajos alelnöki szerepet, Szénási Gábor klubigazgatói, Brassai György, Csetnekiné Meszes Judit, Gép Sándor, Jekkelné Radoszta Gyöngyi, Patkóné Kalocsai Zsuzsa, Tátrai Norbert elnökségi tagságot vállalt. Az edzői feladatokat továbbra is Kádasi Ferenc látta el. A klub önköltséges alapon (tagdíjakból, pályázatokból és az úszósportot kedvelők adományaikból) működik. Az esztergomi úszók legrangosabb versenyei a Diákolimpia megyei és országos döntői, a párkányi nemzetközi úszóverseny és a Szent István-kupa országos úszóverseny. E versenyben számos fiatal esztergomi úszóversenyző jeleskedik (Farkas Bence, Rákosfalvi Krisztián, Czahesz Balázs, Patkó Zsuzsa, Seres Krisztián, Falus Enikő, Fonyódi Szandra, Lőrincz Krisztina, Szilágyi Katalin, Turcsányi János, Etter Kálmán, Janig Máté, Fonyódi György, Bakalár Renáta, Rendes Nikolett, Kóbor Kinga, Adamcsa Dávid, Jekkel Csilla, Szénássy Virág, Falkó Andrea, Németh Imre). Lőrincz Krisztinát a Budapesti Spartacus átigazolta, a tehetséges volt esztergomi úszó a korosztálya élvonalához tartozik. 1997-ben az elnökség úgy döntött, hogy az edzői vonalon is fiatalít, ezért Kádasi Ferenc 33 éves munkáját megköszönve vezetőedzőnek Czirok Vera testnevelő tanárnőt (úszóedzőt) kérték fel. Az ő munkáját Horváth Enikő, Csepregi Attila és Pál György edzők segítik. Az esztergomi úszók közül többen rendszeresen részt vesznek az Esztergomtáborban lévő Pala-tavon 1998-tól rendezett országos nyíltvízi úszóversenyeken, ahol érmes helyezésekkel hívják fel magukra a figyelmet (Szilágyi Júlia, Fonyódi Szandra, Kreisz Balázs, iíj. Katona Ottó, Lőrincz Krisztina, Szilágyi Katalin, ifj. Fonyódi György, Heer Ádám, Heer Orsolya, Nádler Zoltán). Örvendetes tényként rögzíthetjük, hogy a Szent István városi fürdő fedett medencéjében az évenként megrendezésre kerülő körzeti diák Úszó Kupa egyre bővül létszámban, és színvonalas vetélkedőket biztosítanak. (2000 áprilisában három napon át négy korcsoportban 692-en álltak rajthoz). 9.21. Sakk A sakkjáték sokszínű csodálatos világa az esztergomiakat is lekötötte, és szabadidejükben a város különböző helyein (Korona kávéház, Katolikus Legényegylet) e játék szenvedélyének hódoltak már a '20-as esztendők elején. Szervezett formában az Esztergomi Sakk-körben bonyolították le az évenkénti bajnoki versenyt. A játék széles körben való elterjesztése érdekében rendszeres sakktanfolyamokat is rendeztek. A sakk Esztergomban főleg a tehetős polgárok és az iparosok körében vált népszerűvé. A II. világháború utáni esztendőkben attól függően, hogy ki támogatta, sokféle néven szerepelt (Vörös Meteor, SZIM Marógépgyár Vasas, Labor MIM SE). Az esztergomi sakkozók az ország egyik legerősebb megyei sakkcsapat-bajnokságában rendszeresen évenként a bajnokság első három helyének egyikén végzett. 1968-ban a SZIM Vasas sakkcsapata (Szobi, Ipolyi, ifj. Szilágyi, dr. Gábris, Kiss, Fazekas, Siroki, Kovács, Cserfalvi, Raáb, Kondár) megnyerte a megyei bajnokságot és Győrben szerepelt a megyei sakk-bajnokcsapatok észak-dunántúli csoportjának körmérkőzésein, ahol nem kisebb volt a tét a győztes számára mint az NB-be való feljutás joga. Az esztergomi sakkozók becsületesen és nagy odaadással készültek a találkozóra. A szombathelyi Mezőgépgyár csapatát 7,5:4,5 arányban legyőzték és hasonló arányú győzelmet arattak a Zalegerszegi Építők felett is. A Veszprémi Aköv együttese ellen 6:6-os döntetlen született, majd a Győri ETO-tól 8:4-es vereséget szenvedtek. Az esztergomi csapat végül a győztes Szombathely és jobb ETO mögött a harmadik helyet szerezte meg. AZ NB Il-bc jutott szombathelyi csapat csak az esztergomiakkal szemben maradt alul. Az Esztergomi 154