Magyar György: Esztergom testkultúrájának története

9. SPORTÁGI ÉS EGYESÜLETI EREDMÉNYEK (1950-2000)

SPORTÁGI ÉS EGYESÜLET I EREDMÉNYEK Az esztergomiak ökölvívásban is bemutatkoztak, a legendás Harmath Róbert és Lévai Zoltán duó ki­ütéssel győzött a diósdi különítmény ellen. A Kecske­mét elleni 19:15-ös idegenbeli szoros vereség után (az esztergomiak ellen Hardi László játékvezető az utolsó percben egy büntető célt adott és ezért vereség lett a vége) következett Budapesten egy, a csapat jö­vője szempontjából rettenetes mérkőzés: a fiatal, szár­nyaló esztergomiak nagy önbizalommal és lelkesedés­sel kezdték az OKGT elleni derbit. Azonban az ellen­fél jóval idősebb, felnőtt játékosai, akik már számos csatát megéltek a pályán, kettétörték a főleg junior­korú vendégek játékát és lendületét. Taktikájuk na­gyon egyszerű volt, ha a játékban nem biztos a fölé­nyük, a verekedésekben biztos, hogy az lesz és el­kezdték a „bunyót". Mindjárt három sérülés lett, és Szabó Zoli, Siroki András, Harmath Róbert már nem tudta folytatni a játékot, Neuzer Andrást pedig kitil­tották. A történteket a csapat nem tudta idegileg elvi­selni, a mérkőzés félbeszakadt. A következő meccsre (Budapesten) már csak éppen hogy összejött a 15 játékos, döngölt füves pályán a BEAC volt az ellenfél és megint egy borzasztó ese­mény rémítette meg a fiúkat. Egyik társuk egy rossz esés következtében epilepsziás rohamot kapott. Mivel a fiúk hirtelen nem is tudták, hogy miről van szó, ez az élmény sokkolóan hatott a társaságra. Szerencsére azonban nem történt tragédia. Mindezek az esemé­nyek törést okoztak a szépen induló csapat épülésé­ben, a gyengébb, kezdő játékosok lemorzsolódtak, a második csapat megszűnt, csak a kemény mag ma­radt. A Bottyán pályán 90 ponttal zúzták szét az idő­sebb, volt nehéz atlétákból álló Botond csapatát és végül a magyar bajnokság 4. helyén végeztek. Ezen a mérkőzésen futott egy emlékezetes akció is: Bartal bedugta meze alá a labdát és a nagy tumultusban, senkitől sem zavartatva besétált a célterületre, majd nagy örömujjongással célba tette a labdát. A bíró ter­mészetesen kiállította. Még az év tavaszán néhány esztergomi játékos meghívást kapott az „A" és „B" válogatottba is. A mérkőzést Győrben rendezték, az ellenfél az osztrák nemzet „A" és „B" válogatottja volt, ahol már akkor jó néhány angol és skót éljátékos is szerepelt. Több ezer néző buzdítása mellett óriási meglepetésre a ma­gyar „A" válogatott 18:15-re legyőzte ellenfelét. A mérkőzésen Neuzer András 10-est, Harmath Róbert full back-et (15-öst) játszott. A „B" válogatott szoros mérkőzésen maradt alul. Siroki András volt pillér, Lé­vai Zoltán a szélső, Nagy László 8-as, Somogyi Sán­dor 2. sor, Magyarovics Gyula 9-es. Nyáron a kecskemétiek meghívására négy esztergomi játékos: Baán, lánosi, Lévai és Neuzer részt vehetett a híres csehországi olomouci rögbitornán, ami azért volt nagy jelentőségű, mert a világ élvonalához tarto­zó francia és angol csapatok is az ellenfelek között szerepeltek és más lehetőség abban az időben nem kí­nálkozott arra, hogy a rögbijáték csúcsával találkoz­hassanak magyar játékosok. Óriási dicsőség, hogy a torna legjobb játékosának Jánosi Zoltán választották. Az első edzőtábort Baján tartották, a kecskemétiek­kel közösen. Nagyon jó hangulatú, kemény edzőtá­bor volt, három hölgy is elkísérte a fiúkat: Harmath Robi, Baán Jenő és Neuzer András félesége. Ez tradí­cióvá lett és hölgyek azóta is részt vesznek az edzőtá­borokon. Azonban ismét egy szomorú momentum történt, az egyedül álló tehetségű, és az év játékosá­nak megválasztott Lévai Zoltán egy szerencsétlen üt­közés folytán térdszalagszakadást szenvedett és rossz orvosi beavatkozás követően többé nem játszhatott a csapatban. A nyáron megállapodás született a Labor MIM rögbicsapata és az úttörőház vezetője, Eorró Sándor között, amelyet szerződésben is rögzítettek, amely szerint a rögbisek rendszeresen használhatják edzés céljából a pályát, valamint mérkőzéseket és tornákat rendezhetnek rajta, a pálya karbantartásáért. A csapat továbbra is hetente kétszer edzett, 15,30-tól 17 órá­ig, mintegy 10-15 fővel. Az első mezgarníturát a Bás­tya áruházban vásárolták: fehér-piros csíkos, hosszú ujjú trikót. A sportszárat Csehszlovákiából titokban hozták át (senki nem tudott róla), éppen 15 darab volt belőle. A csapatot Neuzer András és Magyarovics Gyula irányította. Az edzéseket közösen vezették, a szervezéssel kapcsolatos ügyeket Neuzer, a pályával kapcsolatos munkákat Magyarovics végezte. Petruska László, a Labor MIM SC elnöke biztosította az uta­zási feltételeket (busz), a pályát, a mezeket és a koszt­pénzt. A szakmai hátteret egy 1973-as kiadású, 15 penny-be kerülő angol szabálykönyv hiteles fordítása adta, amely a mai napig megvan a klubban. 1984 őszén elindult az első őszi-tavaszi rendszerű magyar rögbi bajnokság. A csapatból jó néhány leé­rettségizett tehetséges ifjú távozott (egyetem főisko­la), de számos új tanuló is érkezett. 1985 tavaszán került megrendezésre az első eszter­gomi rögbitorna, Május 1. Kupa néven, hat csapat részvételével: BEAC, OKGT, Kecskemét, Érd, Eszter­gom I., Esztergom II., Az erős mezőnyben a 3. he­lyet szerezte meg a csapat, csakúgy, mint a bajnokság­ban. 1985 őszén ismét sokan elhagyták a csapatot, el­sősorban azért, mert bevonultak katonának (Neuzer András, Magyarovics Gyula), illetve más városba köl­töztek (Harmath Róbert). A csapatszervezés feladata­it ekkor Neuzer András felesége, Kóbor Klára végez­te, az edzéseket pedig Baán Jenő vezette, amelyen nagy súlyt kapott a fizikai erőfejlesztés és a kondíció. Ebben az ideiben jött a csapathoz a két szélvészgyors fiú, Moles (Molnár János) és Patkóczi Attila. Kecske­méten a hagyományos 7-es tornán Esztergom ismét a 2. helyet szerezte meg. Kellemes színfoltja volt a tor­nának a Ságvári laktanya csapata is (Neuzer András szervezte a csapatot), akik még Érd csapatát is le tud ták győzni. Az év játékosa a villámgyors és betonkemény Har­math Róbert lett, aki szőke üstökével és fanyar humo­rával örökre emlékezetes egyénisége marad az eszter­gomi rögbiklubnak. 1986 tavaszán játszotta első nemzetközi mérkőzé­sét Esztergom. Az ellenfél a berlini Falkensee (a Turn­verein Pforzheim 1834 klubcsapat) volt A csapat ve­zetője jó ismerőse volt Krebszt Tibornak, a híres esz­101

Next

/
Thumbnails
Contents