Magyar György: Dunai szellők szárnyán

Tartalom - I. A KÜLFÖLDI ÉS A HAZAI REPÜLÉS KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE

tőségeitől. 1921-ben a műegyetemi hallgatók megalakították a Műegyetemi Sportrepülő Egyesületet (MSRE). Hosszú esztendőkön át csupán az MSRE törekedett arra, hogy a sportrepülést nemzetközi színvonalra emelje. A repülőgéptervezők közül kitűnt Lampich Árpád^

1^, aki a felszabadulás után az Aero Ever gyár főkonstruktőreként tevékenykedett, s akinek Róma nevű gépe világhírnevet szerzett. A Kaszala Károly által vezetett Róma 1928 júniusában Budapest-Pola útvonalon 517 km-es teljesítménnyel új távolsági világcsúcsot ért el. Hazánknak újabb sikert Endresz György és Magyar Sándor szerzett azáltal, hogy 1931-ben Amerikából - leszállás nélkül - átrepülték az Atlanti-óceánt, és Bicskén szálltak le. A II. világháborút megelőző esztendőkben a magyar pilóták gyakran vettek részt a nemzetközi túrarepülő versenyeken. A II. világháború után a motoros repülőtevékenység csupán a repülőbemutatókra korlátozódott. 1955-től felszabadulási motoros repülő-csillagtúrákat rendeztek. A motoros műrepülő sport magyar versenyzői közül az 1962-es vb-on Tóth József egyéni, a Tóth - Katona - Fejes összetételű csapat világbajnoki címet nyert. Az első motor nélküli repülésre készített repülőszerkezeteket a pilóták magukra vették, és 3-4 méteres erősségű szélben, lejtőn lefelé futva emelkedtek fel. Az igen egyszerű szerkezet - voltaképpen "tákolmány" - kormányzását a testsúly áthelyezésével végezték, s így csupán néhány másodpercet tudtak a levegőben tölteni. A későbbiek folyamán - ahogy ezek a primitív szerkezetek vitorlázó repülőgépekké tökéletesedtek - a megnövekedett súly új indítási eljárások kitalálását tette szükségessé (gumikötél indítás, csörlés, vontatás). A vitorlázó kiképzési fokait vizsgákkal zárták. Az első vizsga az "A"-vizsga, amely harminc másodperces egyenes siklásból állt, a "C"-vizsga öt percnél hosszabb repülést kívánt, oly módon, hogy az ötödik percben a kiindulási hely felett kellett a repülőnek lennie. A "C"-vizsgát követte az ún. ezüst teljesítmény-jelvény. Ennek feltételei: ötórás időtartamrepülés, ezer méter magasságrepülés és ötven kilométeres távrepü6