Magyar György: Dunai szellők szárnyán

Tartalom - I. A KÜLFÖLDI ÉS A HAZAI REPÜLÉS KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE

lés. Az arany teljesítmény-jelvény megszerzéséhez háromezer méteres magasságrepülést és háromszáz kilométeres távolsági repülést írtak elö a pilótának. A Nemzetközi Repüló Szövetség (Federation Aeronautigve Internationale, továbbiakban: FAI) 1947-ben megalapította a gyémántkoszorús teljesítmény-jel vényt is. Az arany és gyémánt fokozatú teljesítmény-jelvényeket csak kivételes tehetségű pilóták tudták elérni. A műegyetemi sportrepülők után 1930-ban a cserkész-szövetség is bekapcsolódott a vitorlázórepülésbe, és a következő esztendőkben sorra alakultak meg a repüléssel foglalkozó egyesületek. Az első vitorlázőrepülő-versenyt 1930-ban rendezték meg Budapesten. A harmincas esztendők országos csúcseredményei Rotter Lajos nevéhez fűződtek. 1936-ban nagy álmát megvalósítva, elhódította a céltávrepülés világcsúcsát (a Berlin - Kiel útvonalon 336 km-t teljesített). 1937-től sikert sikerre halmozott a Rubik Ernő által szerkesztett és Esztergomban kivitelezett gépsorozat (Szittya, Vöcsök, Tücsök, Pilis, Cimbora, Kevély, Koma, Lepke, Móka, Góbé, Kópé). A II. világháború alatt a gépek és felszerelések elpusztultak, elvesztek. A háború befejezése után az ifjúság bevonásával rövid idő alatt újjáépítették a gépeket, a repülőtereket. 1948-ban Győrben megrendezték a centenáriumi vitorlázórepülő-versenyt. A gyémántkoszorús jelvény követelményeit a férfiak közül Opitz Nándornak (1960), a nők közül Bolla Máriának (1974) sikerült elsőnek teljesítenie. 1983-ban Magyarország kapta meg a régi repülőgépeket bemutató találkozó - a Nemzetközi Oldtimer Rally - megrendezésének jogát. Ezen 44 gép vett részt. 7