Lepold Antal [et al.]: Esztergomi útikönyv

Tartalom - Esztergom többi kultúrintézményei

86 érettségi vizsgálatait. Polgári leányiskolája, elemi iskolája és óvodája is van. Mindezen iskolák internétussal is rendelkeznek. A vízivárosi zárda törlénetét a templom történetével kapcsolatban már ismertettük. A bencések Szent István gimnáziuma Esztergom legrégibb középiskolája. Széchenyi Györgv prímás 1687 március 18-án kelt adománylevelével — 50.000 forintlal — vetette meg az alapjait az esztergomi gimnáziumnak, amelyet a XVII. század legvirágzóbb tanítórendjére, a jezsuitákra bízott. A zárda és a gimnázium a mai prímási palota helyén állt, illetve annak földszinti része volt. A gimnázium 1696-ban nyilt meg négy osztállyal; 1704— 1714-ig szünetelt, 1715-ben ismét megnyílt. Mikor a jezsuita rendet feloszlatták, két évig a pálosok, utánuk a ferencesek tanítottak, amely idő alatt világi pap volt az igazgató. 1809-ben vette át a Szent Benedek rend. amelyet 1802-ben állítottak vissza az országban. Ebben az időben hat osztály működött, de 1851-től az osztrák közoktatásügyi miniszter rendeletéből ismét négy osztály, míg 1852-ben Scitovszky János hercegprímás áldozatkészségéből nyolcosztályú főgimnázium lett. A gimnázium épülete, amint említettük, a jezsuita rendház volt 1779-ig; két évig a pálosok is ide jártak tanítani a Malonyay Pál kanonoktól nekik ajándékozott házból, amely a mai bencés székház egy része. Amikor a belvárosi ferencesek vették át a tanítást, új épület gondolata merült fel és az épület 1779-ben el is készült. Ez az új épület a mai városházának Bottyán János utcai frontja, ahol a várostorony áll, amely a régi gimnázium auditóriuma fölött emelkedett. Ez az épület volt a gimnázium egészen 1880 ig és idejárlak tanítani a szemben lévő rendházuk-