Lepold Antal [et al.]: Esztergomi útikönyv

Tartalom - Esztergom többi kultúrintézményei

85 állt. ahol ma a leánygimnázium bejárata van. Innen költözött át 1928-ban, a Csernoch János hercegprímás idejében megkezdett és a Várhegy keleti lejtőjén épült modern, hatalmas épületébe, amely az öt évfolyammal rendelkező tanítóképzőn kívül internátussal is rendelkezik. A Szatmári Irgalmas Nővérek vízivárosi iskolái. A Paulai Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővéreket Hám János szatmári püspök telepítette le magyar földön és püspöksége székhelyén intézetet alapított számukra. Onnan terjedtek el a Szatmári Irgalmas Nővérek Erdélybe, a Felvidékre és Esztergomba is. Scitovszky János hercegprímás 1865-ben, amikor a papnövendékek az új Szemináriumba költöztek, a régi épületet a Vízivárosban zárdává és nőnevelővé alakította, tíz irgalmas nővért letelepített és 50.000 forintot adott az épület és az iskola fölszereléséhez, így indult el négyosztályú elemi iskolával az az intézmény, amely ma az iskolák sorozatát foglalja magéban. A világháború után a csonkaország házai vikériátussá alakullak, amelyet a szatmári tartományfőnöknő helyetleseként a vikária kormányzott. Mivel az országban számos házuk van. 1937-ben önálló tartomány lett és ettől fogva tartományi főnöknő kormányozza, aki itt székel az esztergomi anyaházban, ahol a rendnek jelöltjei és újoncai is tartózkodnak. A hatalmas kiterjedésű épületekben több intézet van. Az érseki tanítónőképző, amely Csernoch János hercegprímás engedélyével 1922-ben kezdte meg működését és 1928-ban öt évfolyamú iskolává fejlődött és jutott mai épületébe. Ugyanitt működik az érseki Boldog Margit leánygimnázium 1930 óta, amely 1938-ban tartotta első