Lepold Antal [et al.]: Esztergomi útikönyv

Tartalom - Esztergom templomai és vallásos műemlékei

79 Keresztelő Szent János tiszteletére állított kápolna volt. A jelen kápolnát az Imaház-utca és Kápolna-utca sarkán a főkáptalan építtette 1745. körül barokk stílusban. Érdekes az oltára és a szentély mennyezetfestménye, amelynek tárgya : a bársonypárnán nyugvó Szent Jobbot angyalok tartják, a mezőben bénák, betegek, koldusok imádkozva a Szent Jobbnál gyógyulást keresnek. A festmény 1788 előttről származik. Festője ismeretlen. Az eredeti oltárkép elveszett, a jelenlegi a mult századból való, amely Szent Istvánt ábrázolja, amint Szent Imrének az „Intelmeit" átadja. Jacoby Károly festette Mayer kanonok adakozásából. A szenttamási Szent István kápolna nem jelentős alkotás sem építészetileg, sem művészetileg, de hű kifejezője annak a művészetnek, amely nagy mesterek útjától távol, névtelen helyi mesterek működésében virágzott. A Szenttamás-hegyen a török időkben (1542—1683.) erődítmény volt. A jelenlegi szenttamási kápolna a hegy csúcsán a Fájdalmas Szűz tiszteletére 1823-ból való, művészi értéke nincsen. A hozzá felvezető úton van az ú. n. Kálvária öt stációval, amelyeknek szines barokk-kőszobrai művészi kézre vallanak. A kápolna előtt Krisztus keresztjének két oldalán áll Szűz Mária és Szent János szobra, amelyek valaha a Bakács-kápolna előtt a Várhegyen állottak. E helyről gyönyörű kilátás nyilik a városra, a Várhegyre és a festői környékre. A szentgyörgymezői Szent György plébániatemplom. A Szent György vértanúról címzett zöldmezei prépostság alapításának ideje bizonytalan. Első névleg ismert