Lepold Antal [et al.]: Esztergomi útikönyv

Tartalom - Esztergom templomai és vallásos műemlékei

78 Altomonte, eredete 1736—37-ből való. A képet hibátlan és gazdag kompozíciói jellemzik. Az evangélium oldalán levő három mellékoltár: Xavéri Szent Ferenc, Szent József és Szent István oltár; a leckeoldalon : Szűz Mária oltár, állította Schuknecht várparancsnok, nepomuki Szent János oltár, állittotta Althan váci püspök és Szent Kereszt oltár, állította Pamhackell primási prefektus. A templom barokk berendezésének értékes darabja a régi orgona, amely a XVIII. század harmadik negyedéből való. A primási palotával szemben, XI. Ince pápa utca 4. szám alatt van a vízivárosi plébánia épülete. Ez az épület valamikor plébániatemplom volt Szent István vértanú tiszteletére, amelyet Keresztéin Ágost herceg, bíboros érsek (1707—1725.) építtetett. Mikor a jezsuiták temploma a rend eltörlése után plébániatemplom lett, a kis templomot Batthyány József hercegprímás a mai plébániaépületté alakíttatta ét. Szenttamás hegyén. Szenttamás 1895-ig önálló község volt, ekkor azonban Esztergom szab. kir. várossal egyesitették. Ez a hegy és városrész nevét arról a prépostságról kapta, amelyet Jób érsek (1185—1203.) a vértanúságot szenvedett Becket Tamás canterbury-i érsek tiszteletére állított. Első prépostja Benedek volt 1208-ban. A prépostság román és gót átmeneti stílusú temploma a mai Lépcső-utca legmagasabb pontján állott. A prépostság a török hódoltság alatt megszűnt és később sem alakult újjá. A község és később a városrész a vízivárosi plébánia filiálisa lett. Szent István első magyar királynak szentelt kápolnája ott épült, ahol az Árpád-korban