Lepold Antal [et al.]: Esztergomi útikönyv

Tartalom - Esztergom templomai és vallásos műemlékei

75 épitelt templom és zárda a kurucok ostroma alatt (1706.) leégett, de mivel az utána helyreállított épület sem felelt meg, 1726—1750. között véglegesen a mai templomot épitik fel a kolostorral. II. József kalapos király 1786-ban a zárdát megszüntette, de megengedte, hogy a templom felszerelését más zárdába szállíthassák. Innen tudjuk meg,hogy a főoltárkép a keresztrefeszitést ábrázolta és ugyancsak innen értesülünk a mellékoltárok képeiről is. Az épületek ekkor a kincstár tulajdonéba mentek át. amely kibővittette és katonai lakásoknak használta. Rudnay hercegprímás 1820-ban 12.000 forintért az épületeket a kincstártól megvásárolta, hitoktatói tanfolyamot végző áldozópapokat szállásoltatott el benne, majd később ideiglenesen az Esztergomba áttelepített primási levéltárat, a templomba pedig a Bibliolheka felépítéséig az érseki könyvtárt helyezték el. A templom mai frontját 1847-ben kapta; 1850-ben ide telepitették át Nagyszombatból az érseki Szent István szemináriumot, amig a jelen szeminárium felépült (1865). Mikor a papnövendékek bevonultak impozáns új épületükbe, Scitovszky hercegprímás a templomot a paulai Szent Vincéről nevezett szatmári irgalmas nővéreknek adta a zárdával együtt. A templom sok átalakításon ment keresztül, régi berendezéséből semmi sem maradt meg, csupán a bejárat fölötti kórus merészen előre ivelő vonala árulja el a régebbi konstrukciót. Egy évtizeddel ezelőtt a templomot Magasi Németh Gábor esztergomi festőművész tervei szerint diszitették. A főoltárkép a Szent Keresztet ábrázolja,. A sekrestyében figyelemre méltó egy gótstilű szárnyasoltár, amely Simor hercegprímás ajándéka.