Lepold Antal [et al.]: Esztergomi útikönyv

Tartalom - Esztergom templomai és vallásos műemlékei

71 A templom belsejében a kupola alatt figyelemre méltó Szűz Mária életének főbb eseményeit megörökitő nyolc dombormű. A művészies, márványfőollár képe Szent Annát, Joachimot és a gyermek Máriát ábrázolja, Hess Mihály festette 1829-ben. A templomot 1901-ben Vaszary Kolos bíboros bőkezűségéből ifj. Storno Ferenc művészileg újrafestette. A kupolát virégfüzérszalag és 15 angyalfej ékesiti, a három falfestmény pedig Szent Anna életéből ábrázol egy-egy eseményt; ez utóbbiak a templom kimagasló diszei, egy-egy kép 15 m

2. A félköríves, reneszánsz motivumú üvegfestmények Storno és Walther művészek munkái. Értékes még a karrarai márványból faragott Máriaoltár a szinezüstből vert oilárszekrényével. A templom mellé Csatai Szabó János nagyváradi kanonok és Scitovszky hercegprímás alapításából lelkészség állíttatott, amely egy egész századon keresztül mint ilyen töltötte be hivatását, mig végül a százéves évfordulón, 1937. január 1-től Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás a templomot plébániai rangra emelte és területét a belvárosi plébánia területéből hasította ki. A templom mellé Simor János hercegprímás 1872-ben zárdát emeltetett a szatmári irgalmas nővérek részére, akik itt iskolát és óvodát tartanak fenn; 1842. óta óvónőképző is létesült, de ennek működése jelenleg szünetel és helyét árvaház foglalja el. A ferencrendiek Szent Anna temploma a Belvárosban. Esztergomban a ferencrendiek a XIII. század közepe előtt leiepedtek le és kolostoruk egyike volt legfontosabb magyarországi rendházaiknak. A törökök kiűzése utón