Lepold Antal [et al.]: Esztergomi útikönyv

Tartalom - A magyar Sion hegyén

48 Negyedik fejezet a Bazilika északi oldalán a még megtalálható várfalak feltárása, a várkert rendezése és két török kazamata kitisztítása, amelyekben még megvannak a török, kályhák. Ötödik fejezet a királyi várpalotának a nyugati hegyoldalba épített 63 m hosszú és 8 m széles renesszénsz szárnyának kibontása, amelyben Vitéz János prímás híres ebédlőterme volt. A falak csak az első emelet boltozatvállóig állnak. Tehát a másodikemeleti ebédlő egészen eltűnt. Alig néhány töredék beszél már a világhíres teremről, amelynek a Duna felé nyíló erkélyfolyosójót a legcsodósabban faragott vörösmórvány borította, belső falait pedig a fejedelmektől kezdve az összes magyar királyok életnagyságú képe díszítette. A terem hosszúsága 36 m, szélessége 8 m. Ugyanakkora terem vonult alatta az első emeleten és a földszinten. Földszíntje alatt oldalt a sziklába vésett pince vonult, amelynek a várudvaron volt szelelőnyílása. Az ásatásokat megtekinteni óhajtó látogató a Várhegyen a Bazilika déli oldalán a hajdani királyi palota alapfalain 1687-ben épült emeletes laktanya végén keresztboltozatos nyitott terembe lép, ahonnan a reggel 8 órától estig állandóan szolgálatot tevő vezetők csekély belépődíj ellenében kalauzolják. Megtekintheti a királyi udvari kápolnát a szentséges mellékkápolnával és a sekrestyével, a folyosót, négy királytermet az emeleten, egy díszes román szobát és négy kazamatát a földszinten. Szent István palotájának romjait, a Vitéz-féle épületszárny emeletét és alagsorát, a porta speciosa szobáját, a ciszternós kazamatát, a keleti szárny kőtárát és az északi szárny szobáit. A királyszobók fölött a magas terraszról gyönyörű kilátás nyílik.