Lepold Antal [et al.]: Esztergomi útikönyv

Tartalom - A magyar Vatikán

A magyar Vatikán. Várday Pál érsek 1543-ban kényszerült eltávozni káptalanjával együtt esztergomi székhelyéről Pozsonyba, majd onnan Nagyszombatba, mert a törökök elfoglalták az esztergomi várat. így Esztergom 277 éven át főpapja nélkül maradt, mert Rudnay Sándor csak 1820-ban tért vissza Nagyszombatból ősi érseki székhelyére főkáptalanával együtt. De a visszatérés után a prímások nem mentek fel többé a Várhegyre lakni, amint a hosszas száműzetés előtt, hanem a hegy tövében, a Vízivárosban laktak az ú. n. kispalotában, amíg el nem készült a mai pompás, kétemeletes hercegprímási palota. A kispalotában laklak Rudnay Sándor (1819—1831.), Kopdcsy József (1839—1847.), Scitouszky János (1849—1866.) és részben Simor János (1867—1891.), aki a jezsuiták vízivárosi zárdájának helyén 1881 — 1882-ben építtette a mai nagyszabású kupolás palotát lovag Lippert József tervei szerint olasz-római stílusban Feigler Ignác pozsonyi építész által. Méltón nevezhetjük ezt a fejedelmi palotát a kis „magyar Vatikán"-nak, amely nemcsak méltó lakhelyet biztosít Magyarország hercegprímásának ősi székvárosában, hanem helyet ad a művészetnek és tudománynak: a keresztény múzeum képtárának és gobelingyüjteményének, a prímósi levéltárnak és könyvtárnak. 4