Lepold Antal [et al.]: Esztergomi útikönyv

Tartalom - A magyar Sion hegyén

42 Az olasz és az olaszos miseruhákon kívül a kincstár értékei még a német és németes, vagyis inkább magyarországi németes csoport miseruhái a XV. századból. Ilyen egy meggypiros mintájú aranybársony miseruha, továbbá a Báthory-míseruha és Széchy Dénes miseruhája, Mátyás király trónkárpítjával rokon miseruha bársonya, erősen restaurált keresztje, németes irányú munka; van itt négy oly dombormű hímzésű miseruha, amelyeknek keresztjén Szűz Mária a főalak, míg a többi domború hímzésű miseruháknak főtárgya a Kálvária. Teljesen megújított állapotban van a nagypénteki miseruha, amelyet csonkamiséken ma is használnak. A számos miseruha mellett egyetlen palást van a XV. századból; anyaga velencei bársony, szegélyhímzése, pajzshímzése eredetileg nem tartoztak össze, a hímzés technikája olasz származásra utal. Ez a szövetmű Simor János ajándéka. A koronázási klenódiumok szövetművei közé tartoznak Batthyány József gróf bíboros-érsek (1776—1799.) gazdag aranyhímzéssel díszített palástja (pluviálé), amelyet a hercegprímások a koronázáskor öltenek magukra, amikor a megkoronázott királytól az esküt kiveszik. A koronázási miseruhát ugyancsak Batthyány újította meg. Szelepcsényi György hercegprímásé volt. Ugyanitt őrzik az üvegszekrényben a drágakövekkel gazdagon díszített és a koronázásnál használt püspöksüveget (infula). Igen tanulságos egy a XV. századból származó diptichon, amely nem más, mint kárpitozott fadombormű, a töviskoronás Krisztust és a fájdalmas Szüzet ábrázolja. A püspöksüvegeknek is hosszú sorával találkozunk a kincstárban. Kettő maradt fenn a XV. századból, az egyik a koronázási infula, amely valószínűleg Pélóczy György