Lepold Antal [et al.]: Esztergomi útikönyv

Tartalom - A magyar Sion hegyén

41 A kincstár legrégibb szövetművű darabja az Ipolyi­gyűjtemény hímzett miseruha keresztje, amely jelenleg egyszínű, sötétvörös bársonyra van rádolgozva, míg 1886­ban fehéralapú, aranymintájú brokát kazulát ékesített. A XV. század első feléből származik. A gyűjtemény másik teljes miseruhája a XV. századból, amelynek anyaga világos, borsózöld velencei bársony, rajta a kereszt arany alappal. Ez a munka a korai quattrocenlo hímzése. Külön tanulmányt lehetne szentelni e két ruha keresztjén levő alakok és jelenetek megismertetésére. A továbbiakban két olasz hímzésű miseruha kelti fel figyelmünket. Egy kopott, összetoldott, aranyszövésű bár­sonykazula és egy másik, jó állapotban maradt, arannyal átszőtt vörösbársony kazula, amelyek Vitéz Jánoséi, az olasz művészet barátjáé lehettek; mindkettőt védőszent­jének, Keresztelő Szent Jánosnak alakja díszíti; az em­lékek mindenesetre a XV. századból származnak. Ezüsttel mintázott sárga selyembársonyból készült kazula Kutassy János (1597—1607.) címerével, de ez a kazula sokkal régibb. Egy másik gránátalmamintás, vörösbérsonyból való kazula, amelyet hímzett kereszt helyett hosszanti sáv (colonna) díszít, velencei származású, olasz reneszánsz­slílű műemlék. A legtisztább olasz reneszánsz stílusú hímzése a Bakócz-féle miseruha keresztjének van. Ez az 1500-as évek elején készült Itáliában, anyaga spanyol brokát olasz hímzéssel s a kincstár féltve őrzött kincse. Olasz származású még Simor János által ajándékozott mise­ruha, amelynek zöld alapján a bársonyból kihagyott konturrajz alkotja a mintát.

Next

/
Thumbnails
Contents