Lepold Antal [et al.]: Esztergomi útikönyv

Tartalom - A magyar Sion hegyén

tokkal ékesített, aranyozott ezüst műemlék az 1500-as évek tájékáról származó német munka. Ide sorozhatjuk Árpádházi Boldog Margit vezeklőövét és Szent Erzsébet botját, amely a kincstár féltve őrzött kincse. Ezt a fenyőfából készült 122 cm hosszú és 2 cm átmérőjű botot II. György hesseni őrgróf (1626—1661.) juttatta II. vagy III. Ferdinándhoz, aki Lippay György prímásnak (1642—1666.) ajándékozta. Mindezt az 1687. évi leltárból tudjuk. A bot Szent Erzsébet ágyának fájából készült, a bot feje és alja aranyba foglalt, amelyen XVII. századi fekete és fehér zománcos arabeszkek vannak; a boton csavarosén végigfut 'egy aranyszalag. Az aranyfoglalat tetején Hessen zománcos címere látható, alatta latin felírás Szent Erzsébet születése és halála éveiről (1207—1231.). A szentség hírében elhalálozott Ipoly Gáspár kanonok (1749—1762.) testén vert vasból és vassodronyból készült vezeklőruhát találtak; ez is a kincstár emléke. A falon elhelyezett szekrényekben a Bakácskápolna Szent Szűzének felajánlott fogadalmi emléktárgyait léthatjuk. III. A kincstár paramentumai vagy szövetművei a falak mellett húzódó szekrényekben vannak elhelyezve. A megmaradt textíliák csak halvány képe a kincstárnak a régi leltárakból megállapítható gazdagságáról. A paramentumhagyaték sokkal nagyobb volt, mint amennyit a sok viszontagság ellenére meg tudtak őrizni napjainkig. A kincstár e nemű műremekei közül csak a történetileg és művészetileg legértékesebbeket emeljük ki.