Lepold Antal: Adatok az esztergomi főszékesegyházi kincstár történetéhez
Tartalom - Esztergomi kanonokok emléke a székesegyházban
30 pásztorbotot 12 cseh kővel és a fején finoman vert ezüst virágokkal, aranyozott ezüst kelyhet, a kupán fehér medailouokkal, amelyek Krisztus szenvedését ábrázolják ; két aranyozott ezüst ampolnát és kandelábert, egy csengetyűt, ezüst olajtartó edényt, csikós kazulát, antipendiumot, vánkost, főpapi keztyüket, esztergomi ós passaui rituálét, misekönyvet és egy hordozható oltárt. Nagyszámú fölszereléséből ma egyetlen darab sincs meg. Orbán Bálint (1686—1694) a nagyszombati szentséges kápolna számára elegáns tabernákulumot csináltatott, amelyért 79 forintot és 25 dinárt fizetett. A taberoákulum ajtaja most is megvan a kincstárban. Kovacsóczy Mihály (1689—1711.) szép infulát ajándékozott a kincstárnak. Mérey Mihály (1689—1729.) esztergomi kanonok és szekszárdi apát, Rákóczy Ferenc és Bercsényi hires barátja, összesen 58 darab kelyhet és 25 darab áldoztató kelyhet készíttetett különböző templomok számára. A kincstárban egyik aranyozott ezüst kelyhe, a koresztóny múzeumban egyik áldoztató kelyhe látható. Min kettőnek kupáján körülfonódó ezüst leveles dísz van. Azonkívül megmaradt a kincstárban Mérey Mihálynak misekönyve, amelyen fehér ezüst kapcsok, az elülső lap közepén pedig a Mórey-ciiner látható. Mérey Mihálytól 3 nagyobb ezüst tálca, 6 kisebb s egy aranyozott ezüst tálca maradt 2 ampolnával. A nagy tálcák közül egy íiliomdiszes tróbelt ezüst táica vízöntővel a keresztény múzeumban látható. Az aranyozott tálca két ampolnával és egy csengetyűvel a kincstárban van. Mérey hagyatékában azonkívül 3 vörös miseruha, egy vörös szőnyeg, 3 drb. ezüst ostyatartó, egy ezüst sótartó, két ezüst gyűrű — egyik közepén kék, a másiknak közepén vörös drágakő s mindkettőn a középső kő körül hat kisebb vörös kő; sima ezüst mellkereszt ós 2 vaspecsétnyomó maradi. A nagyszombati Corpus Christi kápolna számára 4 ezüst kandelábert csináltatott. Yan a kincstárban egy csiszolt kristálydarab minden vésés nélkül. Ez Mérey tulajdona volt. Valószínűleg a címerét akarta belevésetni. Lázi és Berneczei Ghillány György (1691—1729.) esztergomi kanonok és segédpüspök hagyatékából a végrendeleti végrehajtók az 1720-as leltár végén található feljegyzés szerint beszolgáltattak a kincstárnak egy arany meiikeresztet, amelyen hót darab )szafirkő ós 28 darab gyémánt volt. Azonkívül egy 13 türkizzel ékített másik arany mellkeresztet és egy arany gyűrűt, egy türkizzel és 14 gyémánttal. A 13 türkizzel ékített arany mell kereszt most is megvan a kincstárban. Hossza 6'2 cm., szélessége 4'2 cm. A XVII. század első feléből való magyar munka. Labsánszky Ferenc (1697—1710.) valamikor Szelepcsényi György prímásnak káplánja volt. Róla a primás végrendeletében is megemlékezett. Igen drága arany mellkeresztet hagyott a kincstárnak. Rauscher Jakab (1719—1741.) aranyozott ezüst kelyhet hagyott a kincstárnak. Sóvári Kellio Miklós (1720 — 1735.) hagyatékából 1735. okt. 12-én a végrendeleti végrehajtók átadtak egy ereklyékkel berakott arany mellkeresztet ós két arany gyűrűt. Az egyik gyűrűn i9 rubin, a másikon egy szafir és 18 gyémánt volt. Két aranyozott ezüst ampolnát ós tálcát, egy új ezüst pásztorbotot, amelynek tetején szt. György szobra volt. Mindezeket a kincseket az újra felállítandó szentgyörgy mezei prepostságnak^i hagyományozta. A szentgyörgymezei templom felépítését megkezdette, amelyre később Richvaldszky György kanonok (1762— 1779.) és Draveczky Ferenc (1772— 1802.) nagy összeget áldoztak. A
