Lepold Antal: Adatok az esztergomi főszékesegyházi kincstár történetéhez

Tartalom - Kutassy János hagyatéka

két példányban látható a kincstár vitrinjében. Egyik Kutassy Jánosé volt, a másik Csereődy Jánosé. Kutassy példányán Telegdy János kalocsai érsek és Kutassy cimere világosan fölismerhető A pontifikále 1543-ban a velencei Giunta-féle nyomdában készült. Azonos az Oláh Miklóséval. A vörös bársony kötés előlapján Kutassy ezüst cimere. Bizonyosra kell vennünk, hogy az esztergomi kincstárnak a Mátyás-kálvária mellett a legértékesebb darabja, a bizánci bókecsóktábla, mint Kutassy János ajándéka került a kincstálba. Ezt a műkincset az 1609. és 1610. évből származó leltárak Kutassy halála után 8—9 esztendővel világosan Kutassy ajándékának mondják s eléggé részletesen leirják: „Tabula quadrata argenteis laminis obducta iconibusque Constantini et Helenao ac characteribus graecis signata, in qua particula crucis Dni inserta est. Quae tabula A. D. 1190 est facta." Későbbi kéz még hozzájegyezte : „quae in sex locis mutilata et exesa est." Mindenesetre téved Kutassy hagyatékának leltározója, mikor azt állítja, hogy a tábla ll90ben készült, mert az kétségtelenül a XI. századból való bizánci munka. Ugyanabban az időben ós ugyanavval a technikával készült, mint a Dukasz császár által I. Gézának adott korona. De abban nem tévedhetett, hogy a békecsóktáblát Kutassy primás szerezte. Hogyan és honnan szerezte, azt kikutatni nem sikerült. A hársfalapot, amelyre az aranyozott ezüstlapot rászegezték, barnaszinű palmettás diszű XV. századi olasz damasztszövet borítja. Kutassy tehát a bókecsóktáb'át valószínűleg már a mostani falappal együ't birtokolta s semmit nem csináltatott rajta. Dankó József volt az első, aki észrevette, hogy a kincstárban Kutassy pásztorbotjakéntőrzött pásztorbot, amelynek gótikus görbéje a XV. századból, szára a XVI. századból, szárának gombja pedig a XVII. századból való, nem azonos avval a pásztorbottal, amelyet Kutassy hagyott a káptalannak. Kutassy pásztorbotján öntött angyalfejek és. Kutassy öntött cimero volt. A meglevő pásztorboton pedig sem angyal fejeknek, som a Kutassy-féle címernek nyoma nincs. Két tárgy van a kincstárban, amelyek az 1609. ós 1610. leltárakban Kutassy hagyatéka jegyzékében nem említtetnek, pedig kétségtelenül Kutassy lulajdonai voltak. A szent családot ábrázoló 19 cm szóles és 24 cm magas rézlapra fostett olajfestmény Kutassy címerével. A XVI. század végéről olasz mester műve. Azonkívül egy 1597-ben szövetplasztikával készült passió-cimer, amely 42"6 cm széles és 545 cm magas négyszögű tokba van mólyitvo. Cimortartók az evangélisták. A pajzsban Krisztus Urunk szenvedésének eszközei ós főpapi jelvények vannak. Hímzett fekete betűkkel a következő ajánló sorok állnak a cimer alján: Illssmo ac Rssmo in Christo Patti Dno Joanni Kutasi, elec'.o Archiepiscopo Strigonien Lociqne ejusdem comiti Perpetuo, Primiti Hungáriáé, S. Sedis Apostoücae Legato nato : Archi-abbati S. Martini Sacri Montis Pannoniae: Summo Secretario Cancellario et per Regnum Hungáriáé Locumtenonti Hoc opus summa observantia Dono dedit Stanislaus Thurzó de Bethlehemfalva, Comes Perpetuus Terrae Scepusiensis. Anno 1597.