Lepold Antal: Adatok az esztergomi főszékesegyházi kincstár történetéhez
Tartalom - Szent István, Imre és László esztergomi ereklyetartói
Szent István, Imre és László esztergomi ereklyetartói Nagyloldogasszony ünnepén Esztergom város lakossága féDyes körmenetben vonul a székesegyházba. A körmenet viszi szent István, Imre és László gótikus monstrancia-alakú, 68 cm. magas ezüst ereklyetarlóját, amelyet Scitovszky János primás 1854-ben Bécsben Brix és Anders ötvösüknél rendelt és 1856-ban a székesegyház fölszentelése alkalmából a templomnak ajándékozott, miután az ereklyéket 1855. jan. 12-én belehelyezte. Legfelül a szent korona zománcos mása látható, alatta üveghengerben az aranylemezekkel megerősített Szent Istvánereklye— egy csontrósz a koponyából; a középső üveghengerben sz. Imre karereklyáje; az alsó üveghongerben sz. László egész felső karcsontja. Mint az 1818-ban Nagyszombatban fölvett kincstári leltárból kitűnik, az ereklyék 1807 óta 1855-ig Görgey Márton esztergomi kanonok és kinevezett rozsnyói püspök ereklyetartójában nyugodtak, amely szintén az úrmutatók alakjában ezüstözött rézből készült s üveg alatt rejtette a három magyar szent ereklyéjét. Ez az oreklyetartó most is megvan a kincstárban, de most sz. Lukáes ós sz. Máté evangélisták ereklyéi vannak benne. Tetején a vánkoson nyugvó magyar szent korona képe van. 1807 előtt sz. László karcsontja és szent Imre csontrósze szent István első vértanú ereklyéjével együtt hegyikristály lapok alatt egy monstranciaalakú s kereszttel diszitett tartóban őriztettek. Ez az ereklyetartó már 1650-ben megvolt s valószínűleg szent István első vértanú ereklyéje számára készült. Sz. László és sz. Imre csontjai nem mindig nyugodtak ebben a tartóban. Az 1850,-i leltárba később bejegyezték, hogy sz. Imre ereklyéjét 1691. szeptember 13-án a Szent István király üres ereklyetartójába, egy gótikus fölirással ellátott régi aranyozott ezüst ós karalakú tartóba visszahelyezték, miután sz. István király ereklyéjét már korábban áttették a szent király ezüst szobrába. A szent király ezüst szobrát az 1650. évi leltár emliti először. 1635ben készült. 1553-ban a leltár még csak szent Adalbert ezüst szobráról tud, amelyben ennek a szentnek koponyacsont-ereklyéje volt, de szent István ereklyéjéről azt mondja, hogy aranyozott esüst karban őriztetik sz. Imre ereklyéjével együtt. Külön megemlíti sz. László aranyozott ozüst karereklyetartóját is. „Brachia duo ex argento deaurato S. Ladislai et, SS. Stephani Regis et Emerici Ducis." Az 1528-i leltár csak az ereklyéket sorolja föl, de a tartókról nem ad pontos fölvilágositáit. Tudjuk, hogy a 18. században Tóth László kanonok sz. László ezüst szobrát megcsinált itta. Vájjon ereklyéi legalább ideiglenesen voltak-e ebben