Lepold Antal: Adatok az esztergomi főszékesegyházi kincstár történetéhez

Tartalom - Szent István, Imre és László esztergomi ereklyetartói

Szent István, Imre és László esztergomi ereklyetartói Nagyloldogasszony ünnepén Eszter­gom város lakossága féDyes körmenet­ben vonul a székesegyházba. A kör­menet viszi szent István, Imre és László gótikus monstrancia-alakú, 68 cm. magas ezüst ereklyetarlóját, ame­lyet Scitovszky János primás 1854-ben Bécsben Brix és Anders ötvösüknél rendelt és 1856-ban a székesegyház fölszentelése alkalmából a templomnak ajándékozott, miután az ereklyéket 1855. jan. 12-én belehelyezte. Legfe­lül a szent korona zománcos mása lát­ható, alatta üveghengerben az arany­lemezekkel megerősített Szent István­ereklye— egy csontrósz a koponyából; a középső üveghengerben sz. Imre kar­ereklyáje; az alsó üveghongerben sz. László egész felső karcsontja. Mint az 1818-ban Nagyszombatban fölvett kincstári leltárból kitűnik, az ereklyék 1807 óta 1855-ig Görgey Márton esztergomi kanonok és kineve­zett rozsnyói püspök ereklyetartójában nyugodtak, amely szintén az úrmutatók alakjában ezüstözött rézből készült s üveg alatt rejtette a három magyar szent ereklyéjét. Ez az oreklyetartó most is megvan a kincstárban, de most sz. Lukáes ós sz. Máté evangélisták ereklyéi vannak benne. Tetején a vánko­son nyugvó magyar szent korona képe van. 1807 előtt sz. László karcsontja és szent Imre csontrósze szent István első vértanú ereklyéjével együtt hegyi­kristály lapok alatt egy monstrancia­alakú s kereszttel diszitett tartóban őriztettek. Ez az ereklyetartó már 1650-ben megvolt s valószínűleg szent István első vértanú ereklyéje számára készült. Sz. László és sz. Imre csontjai nem mindig nyugodtak ebben a tartóban. Az 1850,-i leltárba később bejegyez­ték, hogy sz. Imre ereklyéjét 1691. szeptember 13-án a Szent István ki­rály üres ereklyetartójába, egy gótikus fölirással ellátott régi aranyozott ezüst ós karalakú tartóba visszahelyezték, mi­után sz. István király ereklyéjét már korábban áttették a szent király ezüst szobrába. A szent király ezüst szobrát az 1650. évi leltár emliti először. 1635­ben készült. 1553-ban a leltár még csak szent Adal­bert ezüst szobráról tud, amelyben en­nek a szentnek koponyacsont-ereklyéje volt, de szent István ereklyéjéről azt mondja, hogy aranyozott esüst karban őriztetik sz. Imre ereklyéjével együtt. Kü­lön megemlíti sz. László aranyozott ozüst karereklyetartóját is. „Brachia duo ex argento deaurato S. Ladislai et, SS. Stephani Regis et Emerici Ducis." Az 1528-i leltár csak az ereklyéket sorolja föl, de a tartókról nem ad pon­tos fölvilágositáit. Tudjuk, hogy a 18. században Tóth László kanonok sz. László ezüst szob­rát megcsinált itta. Vájjon ereklyéi legalább ideiglenesen voltak-e ebben

Next

/
Thumbnails
Contents