Lepold Antal: Esztergom régi látképei

8 LEI'OLD ANTAL és az előcsarnoknál kisebb harmadik tornya volt, amelyet a törökök átalakítottak és az imaórák kihirdetésére használtak. Ez a torony 1595 után leomlott s 1(505-—1685-ig már a nagy tornyok közül a déli lett a minaret. A vár déli bástyatornya, a Fehértorony — a királyok és azután az érsekek lakása — jóval magasabb volt a várfalaknál. Déli falát 1595-ben aknával kirobbantották. Mindezt az 1984—38-ig tartó ásatások igazolták. Meyerpeck a tornyot Weissturm-nak nevezi s a Vitéz.János-féle nagyterem helyét is pontosan megjelöli — Ein schöner Sal fölirattal, ami értékes útmutatás volt az ásatások kezdetén. Gustos képén a nagyterem hármas ívű külső folyosója még látszik. Custos ugyanis már 1594-ben foglalkozott Esztergommal, amikor Ruda János képét metszette és kiadta, tehát a szép terem külsejét még látta. Zimmermann, Meyerpeck és Houfnagel már csak romjait láthatták. Meyerpeck szerint a törökök a terem mellől ágyúztak, amiért is az ostromlók az ágyút elhallgattatni akarván a termet is teljesen szétlőtték a sziget felől. Arány'ag jobb állapotban maradt a templomtól északnyugatra a régi érseki palota, amely később átalakítva várparancsnoki lakás, sőt a XVII1. században egy időre újra prímási palota lett. A víziváros és a belváros Zimmermann és Meyerpeck képén majdnem egészen ép s a rajz eléggé tökéletes. Custosnáí már több a rom. lloufnagel pedig, aki csak a bevétel után látta Esztergomot, már mindent romhalmaznak ábrázol. A vízivárosban az összes képek hangsúlyozzák az északnyugati végen állott hatalmas tornyot, a Verpec tornyot, előtte a malombástyával és mellette a Duna felé nyíló kapuval, ahol a törökök 1543-ban benyomultak ; azután a vízikaput két oldalán bástyatornyokkal, a két dsámit, a török fürdőket. A belváros különösen Zimmermann és Meyerpeck képén annyira részletesen van ábrázolva, hogy a nevezetesebb épületek és az utcarendszer is fölismerhető. Houfnagel két nézetből, északnyugatról és délről ábrázolja Eszter- gomot s perspektíva szempontjából a legjobbat nyújtotta. Nála pontosan megtaláljuk Esztergomnak a váron kívül feküdt hatalmas épületei helyét, az ágostonos remeték kolostoráét a Szenttamás délnyugati lábánál, a szenttamási prépostságét a Szenttamástól délre és a domonkosok kolostoráét az utóbbitól még délebbre. Viszont Sibmaeher és Gustos képein világosan felismerhető a szent János lovagok kolostorának, a Szentkirálynak a romja. Esztergomról és környékéről 1595-ből fennmaradt a karlsruhei térképanyag közt (1. Glaser Lajos : A karlsruhei gyűjtemények magyar vonatkozású térképanyaga) olasz magyarázószöveggel kiválóan pontos térkép. Valószínűleg Gogorano Glaudio (Kolos), a császár szolgálatában