Lepold Antal: Esztergom régi látképei

ESZTERGOM RÉGI LÁTKÉPEI 9 álló olasz hadimérnök müve, aki Pállfy Miklós várparancsnoksága idején dolgozott a vár helyreállításán. Ez a térkép minden egykorú madártávlati és oldalnézeti kép megbírálásához kellő alapot szolgáltat. 1595 után egészen a XVIII. századig alig készült már új kép, amely az 1595. éviektől valamiképen nem függene. Megkülönböztethetők ugyan egyes új típusok s a vár átalakulása és a körülötte történő események figyelembevételével bizonyos hozzáadások, de a korábbi képek hatása legtöbbnyire megfigyelhető. Houfnagel György elküldte fiának képét a kölni Braun Györgynek, a «Civitates orbis terrarum» — később «Urbium praécipuarum mundi Theatrum» című kiadványa számára. Így ez a kép legalább hét változatban ismétlődik a XVII. századi új kiadásokban. Sibmacher első karca, valamint a Lautensack-féle rajz leegyszerűsítésével Ortelius Jeromos és a — Hogenberg Ferenc képsorozatát (Geschitsblätter) folytató Hogenberg Ábrahám számára készült harmadik karca is sokszor tűnnek fel a XVII. század folyamán, sőt a XVIII. és még a XIX. században is. Egyébként a képek mint eddig, úgy ezentúl is követik a várkörül történt eseményeket. Az 1604. évi török ostromot Custos rajzolja meg, az 1605-ikit Zimmermann és Keller György. Dillich Vilmos 1600-ban rajzol az Ungarische Chronica számára új képet, amelyen a Pálffy által épített új sánc a várhegy déli és keleti oldalán a hegy félmagasságában már szerepel. Ez a kép lesz a XVII. században a legelterjedtebb és részint eredeti alakjában, részint Van Vianen János átdolgozásában kilenc változatban ismeretes. Az 1663. és 1664. években Párkánynál történt ütközetekről Bouttats Gáspár két, a Merian Máté örököseinél megjelent Theatrum Europaeum XI. kötetéből egy, Thelot János Andrástól egy kép maradt fenn. Az 1683. évi párkányi csata és Esztergom elfoglalása, valamint Esztergomnak 1685. évi török ostroma és a tát-nyergesújfalusi nagy csata kapcsán rendkívül megnövekszik a képtermés. Nürnbergben I.osehge Lénái t, Felsecker Jonatán és Lochner János Kristóf, Augsburgban Koppmayer Jakab, Münchenben Wening Mihály, részben Ilallart rajza alapján, Bécsben Van Nypoort Justus és Lerch Márton adnak ki képes ujságlapokat, Bouttats Gáspár és Peeters Jakab képsorozatokat; azonkívül sok könyv, krónikák, életrajzok, kozmográfiák, kisebb képes mellékleteket hoznak. A nürnbergi ujságlapok— Tegalább is a Felsecker-féle bizonyosan — Sandrart Jakab rézkarcát használják, aki a Dillich—Vianen metszet alapján dolgozott, de valamivel nagyobb távolságból, a Nyáras és Körtvélyes szigetek hozzáadásával délnyugatról, máskor a szigetek teljes elhagyásával északnyugatról ábrázolja Esztergomot. Tőle függ-