Lepold Antal: Esztergom régi látképei

ESZTERGOM RÉGI LÁTKÉPEI 7 apró fametszet, amelyek azonos szövegű, a nyomda és kiadó jelzése nélkül valószínűleg a Majna melletti Frankfurtban megjelent két újság címlapjain láthatók. Egyik nyugatról, a másik délkeletről a vár egy-egy részletének oldalnézetét adja, inkább a képzelet, mint a valóság alapján. Helyrajzi szempontból keveset mond a Sambucus (Zsámboki) János «Emblemata» című könyvében 1566-ban Antwerpenben Plantin által közölt kis rézkarc is. 1594-ben, a Mátyás főherceg vezérlete alatt vívott, sikertelen ostrom idején a Kassai Ruda János a vele valószínűleg azonos H. R. (Hans Ruda) bécsi monogrammista és az Odera melletti Frankfurtban lakó Voltz Miklós röpiratán szereplő rézkarc szerzője rajzolták Esztergomot. Töblié-kevésbbé tökéletlen tájképek a várak sematikus rajzával. Csak távolról láthatták a mesterek Esztergomot és így a várak alakjára rajzukból következtetést levonni nem lehet. Már 1595-ben Mansfeld Károly ostroma, az Őrhegy körül lefolyt nyílt csata és Esztergom bevétele évében a nürnbergi Sibmacher János, az augsburgi Custos Domokos és Dillbaum Sámuel megbízásából Zimmermann Péter Vilmos, a frankfurti Lautensack Adolf, a «Die Stat und Schlos Gran» című lap szerzője, az antwerpeni Houfnagel György fia Jakab, a prágai Meyerpeck Farkas és a velencei Franco Jakab alapos helyszíni szemlélet alapján rajzolták meg Esztergomot es annak környékét. Az 1543. évi és.az 1594. évi ostromok már sokat pusztítottak; még többet az 1595. évi. Már elkéstek a művészek, hogy számunkra Esztergom várának XVI. századeleji állapotát megörökíthették volna. Sibmacher és a Stat und Schlos Gran mestere már az 1595. évi ostrom elején dolgoztak s a várat még épnek tüntetik föl. Míg Sibmacher rajza nagyrészt eszményi, az ismeretlen szerző munkája bizonyosan korábbi helyi ismeret alapján a valóságot megközelíti; bár az aránylag kis várképen több épületet kellőleg szétválasztani és pontosan megrajzolni nem tud. A székesegyház tornyait az épület hosszoldalának közepére teszi, az egyik donjon a templom szentélyéhez tapad, a Vitéz János-féle nagyterem, amelyen a külső folyosót is jelzi, a tőle jobbra álló épülettel helyet cserélt, a fehér torony túlalacsony és kerek, holott négyszögletes volt. Nyilvánvalóan összetéveszti az északi bástyatoronnyal. Minden hibája mellett ez az egyetlen régi kép, amely az összeomlás előtt a vár nyugati oldaláról némi fogalmat nvujt. Zimmermann, utána Mayerpeck és Custos, legvégül Houfnagel már romokban mutatják a várat. Azonban ezek a valóságnak megfelelő rendben sorakoznak és igen értékes fölvilágosításokat adnak. Zimmermann és Meyerpeck jól megfigyelték, hogy a templom magasabb donibon állt, a nyugati oldalon két négyszögletű hatalmas tornya