Lepold Antal: Esztergom régi látképei

ESZTERGOM RÉGI LÁTKÉPEI 5 Párkány (Barcan, Barakan), régi nevén Kukat (Gakata, Gockern, Gocheren, Cocorn, Cocorra) község a (iaramkövesd felé vezető út mentén a mostani templomtól keletre, vára pedig Szentgyörgymezővel szemben a (íaram folyó árterületén feküdt. A Garam a XVI. és XVII. században Kövesd fölött három ágra szakadt. Egyik ág a XVI. és XVII. században is ott folyt, ahol most is van a medre, a másik valamivel nyugatabbra ömlött a Dunába, a harmadik Kakatvárig nyúlt, több árterületi vizet vett föl és a várat körülfolyta. Már a XVII. század második felében ez a harmadik ág eliszapolódott és a várárok már esak a Dunából táplálkozott. Esztergom és környéke annyira jellegzetes, hogy a legprimitívebb mester egyszeri látás után is tud képébe pár olyan vonást beilleszteni, amelyekről Esztergom felismerhető. Mégis készültek kis távlatból olyan oldalnézetek, amelyekről külön magyarázat nélkül nem tudnók, hogy Esztergomot akarják ábrázolni. Amint azonban a rajzoló nagyobb távlatból dolgozik, a legrosszabb képen is Esztergom azonnal fölismerhető sajátos vízrendszere, a hegyek és váregységek jellegzetes fekvése miatt. Legjobban Látható Esztergom összes tartozékaival nyugat, északnyugat és délnyugat felől. Azért a legtöbb kép ebből a nézetből készült. C.sak egészen kivételes esetekben, bizonyos hadiesemények szemléltetése céljából választották a tiszta északi, déli, vagy éppen keleti nézetet. Ilyen nézetből ugyanis egyes jellegzetes részek takarva maradnak. A XVI. és XVII. században Esztergomot rajzoló mesterek nagyobb részben közepes, vagy éppen gyönge művészek voltak, akik túltették magukat a perspektíva törvényein s nem ragaszkodtak ahhoz, amit egy nézetből láthatnak, hanem minél többet akartak fölvenni. Azért a távolságokat megrövidítették, a takaró részeket eltolták, vagy a takart részeket fölmagasították, hogy azok jelenlétét a képen némileg igazolják. Távoli helyeket, mint Visegrád vagy az Ipoly torkolata, szerepeltetnek. Különösen a várhegytől négy kilométernyi távolságban délre fekvő Őrhegyet (Strázsahegy, Wachtturm, Karlsberg) a Szenttamás mellé rajzolják. A Duna folyásának helyes irányát eltalálni nehéz feladat volt, amelyet kevesen oldottak meg jól. Esztergomtól nyugatra a Duna kissé délkeleti irányt vesz s a jobb partról több szigetet hasít le. Véglegesen a várhegy sziklájánál törik meg, visszanyeri nvugat-keleti irányát és a szigeteket alkotó mellékágat fölveszi. Sok rajzoló a Kisdunát elhagyja, a Dunát Esztergomtól keletre déli irányban folytatja, a várhegy előtt a nagy és kis Duna összefolyásánál valóságos tengert ábrázol sok apró szigettel, vagy a belvárost félszigetként mutatja.