Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története

Tartalom - Leel-őssy Lóránt dr.: AZ ESZTERGOMI BALASSA BÁLINT TÁRSASÁG MEGÚJULÁSA 1980-TÓL NAPJAINKIG

55 „Tisztelt közönség ! A 440 éve született 400 esztendeje halott Balassi Bálint személyiségének és életművének emlékezetére, tiszteletére összegyűltek ! A több mint ezer éve folyamatosan élő városunk, Esztergom vendégei és polgárai! Annak a dombnak a lábainál állunk, amely nemzetünk és városunk életében a legkiemelkedőbb hegycsúcsok egyike: eseménytörténetében éppúgy, mint művészet- és irodalom-történetének szellemi térképén. Ez utóbbit tekintve igazán „helikoni" nagyságrendű csúccsá a magyar reneszánsz idején emelkedett, Vitéz János érsek európai humanizmusának köszönhetően. A Múzsákat nagyralátóan pártfogoló érsek bronzbaöntött alakja 1988 óta gondolkodik itt, a mostani évforduló főhősének szomszédságában. Méltán ilyen közel a latin nyelv nemzetköziségéből magyar nyelvű igékre váltó nemzeti reneszánsz legnagyobb költőjéhez, Balassihoz, - akin városunkban ötven évvel korábban telt be a nagy halottakat szabályszerűen utolérő sors: a szoborrá-válás. 1938. , , , , , . „ , . , . A jubileumi év tiszteletére kiadott augusztus 14-en lepleztek le ezt a szobrot, amelyet a „ r J „Esztergomi Helikon Megyei Vitézi Szék kezdeményezésére indított közadakozásból állítottak. Az Esztergom ostrománál 1594. május 30-án hősi halált halt költőnek 1938 óta kultuszhelye ez a szobor, Dózsa Farkas alkotása. A helyekhez és évfordulókhoz kötődő kultuszokat az teszi tartalmassá, ha ünnepelt alakjukat nem eszményített szobor-voltában merevítik, súlyosbítják, növelik fölébünk; hanem utóéletükhöz, - közöttünk, bennünk való - elevenebb, hitelesebb életükhöz szolgálnak segítségül. Hittük, s immár tudjuk, mert megtapasztalhattuk, hogy irodalomtudományunk részéről ilyen tartalmas szolgálat volt az évforduló jegyében rendezett négynapos Balassi-konferencia is. Köszönjük szervezőinek, előadóinak, védnökeinek - hogy ezt a szobor körüli tiszteletadást, koszorúzást programmjukba iktatva, hagyományos helyi kultuszunkat az országos figyelem körébe emelték. A tartalmas helyi kultusz része volt a költő tiszteletére rendezett versmondó verseny, amelynek május 20-ai döntőjén jóleső érzéssel hallgattuk: az „ifjú szívek", szemek és ajkak hogyan keltik életre könyvespolcok köteteinek, tanórák leckéinek nagy nemzeti klasszikusát. Azt állítom piedesztálra, aki a dallam mankóit elhajítva megtette a kezdő lépéseket az énektől elszakadó, modern, mondott szövegvers felé. Őt dicsőítem, akit a majd szintén Esztergom alatt haldokló Babits így jellemzett ezelőtt hatvan évvel a Balassa Társaság emlékünnepélyén, éppen itt, e város lakosai előtt: „európai szellem, magyar lélek". Mert bár magában őrizte a keleti jelleget, megmártózott Nyugat kultúrájában, s e kettő vegyületéből létrehozta a megismételhetetlenül egyedi minőséget, a Balassi-költészetet.