Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története

Tartalom - Bárdos István : AZ ESZTERGOMI BALASSA BÁLINT TÁRSASÁG MŰKÖDÉSE 1926-1948

28 A kiállítás előkészítésével egyidejűleg jelent meg a helyi lapokban néhány írás, amelyek azt latolgatták, hogy fel lehetne-e használni a Bazilika oszlopcsarnokát szabadtéri színpad céljaira? A gondolat megfogalmazói - a Tatán rendezett nagysikerű szabadtéri játékokon felbuzduló - Einczinger Ferenc és Obermüller Ferenc voltak. Elképzelésük szerint az oszlopcsarnokban, középkori passiójátékok bemutatására kerülhetne sor. A rossz akusztikai viszonyok miatt a tervből nem lett valóság. A hibbei templom Balassi Bálint sírhelye a templomban Az 1934. évi Nagyboldogasszony-hét programjának záró eseményeként Török Sophie „Élmény és költészet" című székfoglaló előadására került sor. A Fürdő Szállóban tartott és nagy érdeklődéssel kísért est műsoráról bőven tudósított a hely sajtó. A Babits házaspárt és az est jeles vendégei között helyet foglaló Simonffy Margitot, Medgyasszay Vilmát, Horváth Henriket, Rédey Tivadart, Rozsnyay Györgyöt és Gellért Oszkárt Glatz Gyula polgármester köszöntötte. Ezt követően Rédey Tivadar az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptárának vezetője és Török Sophie az „esztergomi polgár" Babits Mihály költészetét méltatta. Az „élő irodalom órá"-t Simonffy Margit Babits „Verses napló"-jából kiemelt részletekkel, a költő „Holt próféta a hegyen" és „Ádáz kutyám" verseivel, Medgyasszay Vilma pedig Babits-dalokkal színezte. Horváth Henrik, Babits Mihály németre fordított verseiből adott elő. Maga a költő mondta el „Mint különös hírmondó" című, esztergomi vonatkozású költeményét. A hangulatot Kürschner Lili zongorajátéka tette még kellemesebbé." Az est zárásaként Babits a következő rövid beszédével köszönt el hallgatóitól: Madaras Aurél "VakBottván "szobra (Gézo Fejedelem középiskola előtt áll)