Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története

Tartalom - Bárdos István : AZ ESZTERGOMI BALASSA BÁLINT TÁRSASÁG MŰKÖDÉSE 1926-1948

29 „ Esztergom közönségéhez.... Kedves Polgármester Uram! Kedves Esztergom! Engedjék meg nekem, hogy csak néhány egészen egyszerű szóval köszönjem meg ezt a szívből jött és meleg üdvözlést. Az esztergomi sajtó megtisztelt engem az „cló'hcgyi remete " címével, s a remeték ritkán értenek a szónokláshoz. De nincs is szükség sok ékes beszédre, ahol régi ismerősök találkoznak, kik kevés szóból is megértik egymást. S én érzem, hogy Esztergom város megérti a költőt; s ki értené meg Esztergomot, ha a magyar költő nem ? Vannak városok, amelyek iparban élnek vagy kereskedésben, sportban vagy játékban ... Esztergom lélekben és kultúrában él: ez a hagyománya. Hiszen a Szent István városa ez, aki először jegyezte cl országa lelkét az európai kultúra lelkével; s az elsőnagy költő, Balassa Bálint itt lehelte ki égő és gyötrődő szellemét ennek a kultúrának a védelmében. 4 magyar költő azóta nem lehet idegen Esztergomban, s én nem érezhetem véletlennek, hogy éppen ez a város volt, mely munkámnak otthont és pihenőt adott, ösztönző otthont és nyájas pihenőt. Örülök, hogy ezt elmondhattam mint valamit, ami már régen szívemen ült. Isten adjon virágzást Esztergomnak!"'

4 Babits és vendégei másnap megtekintették a Balassa Társaság képzőművészeinek alkotásait is bemutató nagyszabású kiállítást. Alig néhány nappal e remek programot követően szomorú hírként közölték az újságok a 37 esztendős Bányai Kornél halálhírét, akinek összegyűjtött verseit Berda József és Lepold Antal szinte azonnal ki akarta adatni. Erre azonban csak évtizedekkel később kerülhetett sor. A Szépirodalmi Szakosztály mellett egyre erőteljesebben hallatott magáról a képzőművészek csoportja. Nyergesi János augusztus folyamán 28 alkotásával szerepelt a Nemzeti Szalonban rendezett művészeti és népművészeti kiállításon. Országos szempontból is jelentős eseményre került sor Esztergomban 1934. október 7-15. között, amikor a Tamás Galéria kitűnő modern képzőművészeti kiállítását a Széchenyi Kaszinó dísztermében közös munka eredményeként megnyitotta a Vajda János és a Balassa Társaság. A gazdagon válogatott - s Esztergomból országos körútra induló - anyagban a következő művészek eredeti alkotásaival találkozhatott a közönség: Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József, Mednyánszky László, Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos, Csók István, Rudnay Gyula, Koszta József, Vaszary János, Iványi Grünwald Béla, Fényes Adolf, Kernstok Károly, Egry József, Márffy Ödön, Bernáth Aurél, Berény Róbert, Derkovits Gyula, Czóbel Béla, Szőnyi István, Kmetty János, Szobotka Imre, Kádár Béla, Aba Nóvák Vilmos, Bornemissza Géza, Perlrott Csaba Vilmos, Pekári István, Ferenczy Noémi és Scheiber Hugó. E vándorkiállítást Kárpáti Aurél, Bárdos Miklós és Vértes Gusztáv közreműködésével Einezinger Ferenc rendezte, s az ő érdeme volt az is, hogy éppen Esztergomban indították el vidéki útjára. A jeles képzőművészeti bemutatón előbb Einezinger tartott előadást „A festészet modern irányairól" címmel. Ezt követően került sor Kárpáti Aurél tárlatvezetésére. Ez utóbbiból érde-