Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

XXII. Esztergomi Almanach

ség után halt meg s a főszékesegyház sírboltjába van eltemetve. Seylert méltó utódúl Takács Imre karnagy követte, ki egyházi zeneszerzeményei által már szép nevet vívott ki magának. A főszékesegyházi zenekar tagjai: Karnagy Takács Imre, a ki mint első hegedűs 1870-1886-ig működött. Énekesnők: Solo énekesnő, első soprán Schönwalder Helén (1886). Első alt: Palásthy Erzsi. Második soprán Palásthy Neszti. Harmadik soprán: Langer Mariska. Énekesek: Első tenor: Borovicska Adolf. Tenor Feigler Sándor. Bass: Riedl János. Solo hegedűs Gyigyi Béla (1886). Prim hegedűsök: Zsákovecz Nándor (1886). Fiegler János és Klinda Rezső. Secund hegedűsök: Schönwalder Károly (1886), Csáka Károly és Riedl Gusztáv. Nagy bőgős: Straka Iván. 12. A papnevelő. Esztergom legterjedelmesebb és egyik legdíszesebb épülete a papnevelő mely az alagúton túl a várhegy éjszaknyugati oldalán emelkedik és hazánk legrégibb e nemű intézete. A tridenti egyetemes zsinat u. i. a papi pályára készülő ifjak neveltetésének fontossága által indíttatva, elrendelé, hogy minden megyés püspök papnevelőt állítson egyházmegyéje számára. E törvény életbe léptével Oláh Miklós eszt. érsek volt az első hazánkban, ki 1566-ban papnövelőt alapított Nagyszombaton, hol akkor a török uralom folytán lakott, meghagyván azonban, hogy az érseki szék visszatértével Esztergomba intézete is oda vitessék. Oláh első alapítványa kicsiny és csak tiz növendék ellátására volt elegendő. Nemsokára azonban, az 1548-iki törvény folytán, megvásárlá a széplaki apátság jószágait, melyekhez rövid idő múlva még a bényi prépostság birtokai csatoltattak. Jelentékenyen növelé az intézet alapítványát Pázmány Péter, kinek a felhéwizi prépostság birtokai köszönhetők. E birtokokhoz járul még az ujabban szerzett bozóki uradalom. Az alapok és 178