Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

XXII. Esztergomi Almanach

igy a növendékek számának emelkedésével, nagyobb házra lön szüksége az intézetnek. A nagyobb épületet szintén Pázmány Péter emelteié Nagyszombatban, mely azonban 1683-ban a Nagyszombatban dúlt roppant tűzvész martaléka lett. Széchenyi György felépitteté ugyan a házat, de már 1713-ban ismét költözködött a papnevelő - azon nagyobbszerű épületbe, mely Mérey Mihály eszt. kanonok és vegliai püspök által emeltetett és egészen II. József császár koráig használtatott. 1784-ben Pozsonyba tétetett át a papnevelő, de 1802-ben ismét Nagyszombatban találjuk. Itt maradt aztán egészen 1850-ig, midőn - egyelőre helyszűke miatt csak a theologiai kar - Esztergomba helyeztetett. Itt először a mai vízivárosi érseki felsőbb nőnevelőintézet épülete szolgált az intézet czéljaira. Azonban nem fogadhatván be az egész növendékséget a főgymn. VII. és VIII. osztályok Nagyszombatban maradtak, mig végre a jelenlegi papnövelő felépült, melyben a theologiai karral együtt a gymnáziumi osztályokat végző növendékek is elegendő helyiségekkel rendelkeznek. Az épitést már Rudnay Sándor hgprimás kezdette meg. Utódai folytatták, de csak Scitovszky fejezhette be 1865-ban. Tervét Hild József készité, mig a kivitel feladata Fiegler Gusztáv helybeli épitész vállaira nehezedett. Az épület minden oldalról szabadon áll és szabályos négyszög alakú. Lejtőn állván - az alagút felé eső része 2, dunai oldala 3 emeletes és a románhoz közeledő stilben épült. Belsejét a növendékek részére igen czélszerűen készült magas, világos szellős nappali, háló és tantermek; továbbá az elöljáróság és tanárok kényelmes lakásai: a két étterem, a beteg szobák, a diszterem (Aura major) és a cselédség lakai, valamint a szükséges mellékhelyiségek foglalják el. Különös említést érdemelnek a diszterem és a növendékek étterme, mely óS'/ííT területű. Az épület fődisze a román stilben épült kápolna. A főoltár képe üvegfestmény, mely sz. István királyt ábrázolja, amint a bold. Szűz előtt térdelve a koronát felajánlja. Fiegler Gusztáv rajza szerint Geyling Károly műtermében készült Bécsben. Két mellékoltárához legújabban egy harmadik járult, melyet a b. Szűz lourdesi szobra diszit. A 179