Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

XXI. Esztergom irodalma

anyagát Simor János primás egyesitette 1876-ban „Esztergomi Főegyházi Könyvtár" czím alatt. A mostani könyvtári palota 1852-ben épült. Van benne három nagy terem és tizenkét szoba. A könyvtár jelenleg egy nagy termet és tizenkét szobát foglal el. A közel 63 ezer kötetből álló könyvtár a főkáptalani elhunyt tagok örökéből és vétel utján gyarapodik. A könyvtár az 1882iki összeszámolás szerint 62.582 kötetből áll. Ezek között latin 21.856 k.; magyar 5.005 k.; német 19.005 k.; francia 6.089 k.; olasz 1.942 k.; szláv 428 k.; keleti és más nyelvű 257 k.; apróbb nyomtatvány van 8.000. Incubanulum a XV. századból 252 k.; a XVI.-ból 306. Kelet nélkül 88. Magyar nyomtatvány 171 l-ig 171. Összesen 807. Kézirat van 2.071 drb. A Batthiányi-féle kéziratok 820 csomót tesznek ki. Szemefénye a kézirattárnak az első magyar teljes bibliafordítás, Bátori Lászlótól 1456-ból. A vétel utján való gyarapításról a könyvtár praefektusa, Knauz Nándor kanonok, intézkedik. A főegyházi könyvtárat nagy gonddal Feichtinger János kanonok rendezte. Somogyi-könyvtára. Szeged városának ajándékozta Somogyi Károly kanonok az ő hatvanezer kötetből álló könyvtárát, a miről más helyütt emlékezünk meg. Knauz Nándor könyvtára különösen történeti irányban páratlan gazdagságú. Dankó József könyvtára mütörténelmi irányban ritkítja párját. Esztergom város könyvtár a . Helischer néhai városi senator alapítása. Közel háromezer kötet. Rendezte nagy szerencsével Dr. Nemtsák János. Egyes intézetek és egyesületek könyvtárait nem is említve, különösen kiemelhető Rényi Rezső aesthetikai, Dr. Feichtinger Sándor orvosi és természettudományi s mások magánkönyvtára. 165