Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

XXII. Esztergomi Almanach

ESZTERGOMI ALMANACH. I. Simor János a r. sz. egyház áldozár-bibornoka a sz. Bertalan szigetén levő egyház czimerével, esztergomi érsek, a szent szék született követe, Magyarország herczegprimása, fő- és titkos kanczellár, valóságos belső titkos tanácsos, a sz.-István-rend praelatusa, a sz.-István-rend nagy keresztese, az egyházi bizottság elnöke, a magy. tud. akadémia igazgató tagja, bekebelezett hittudor, Budapest főváros díszpolgára stb. Mindazon ősi jogok és kiváltságok birtoklásán és gyakorlásán kívül, melyet könyvünkben felsoroltunk, az esztergomi érsek egyike volt az ország főbiráinak, a kettős királyi pecsét őrének, a magyar helytartó tanács tagja s a legfő Ítélőszék bírája. A primás tartozott külön gyalogságot s két bandériumot tartani. Mindegyik bandérium négyszáz lovasból állott. Joga volt javadalmakat és nemességeket adományozni. A primási nemeseket egyházi nemeseknek nevezték. Valamint a magyar nemes köteles volt királyáért lóra ülni, ugy az egyházi nemes, mint a primás hűbérese, tartozott uráért fegyvert ragadni. Az egyházi nemesek ügyeit saját hatóságuk végezte, főispánjuk pedig a nádor volt. 166