Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

XXI. Esztergom irodalma

örök tulajdonul fölajánlom." Hogy milyen remények lebegtek a nagylelkű alapító ezen fényes tette előtt, azt az alapító levél másutt így mondja el: „Minthogy én Szeged közművelődési missiójának biztositékát a város egyetemében találom: akaratom az, hogy a könyvtár Szeged városának, mint erkölcsi testületnek, egységében oszthatatlan és elidegeníthetetlen örök tulajdonát képezze és annak tulajdonjoga soha másra át nem ruházható. Magyar nemzeti érdekből kívánatosnak tartom, hogy Szegeden tudomány-egyetem létesíttessék, a minek a könyvtárral egyúttal egyik előfeltételét kívánom megalapítani." A nevezetes esemény Szeged városában egész ünnepség volt s nagy küldöttség jött fel Esztergomba, hogy a nagylelkű alapitónak háláját kifejezze. A szegediek Széchenyi Ferencze, Somogyi Károly 1811. ápril hó l-jén született Tisza-földváron, Hevesmegyében, hol atyja gazdatiszt volt. A tudományok iránt való szeretetét és a könyvek gyűjtésének szenvedélyét már atyja csepegtette belé, ki (Somogyi Csizmazia Sándor) e század elején sokat irt. A „Hazai és Külföldi Tudositások" szerkesztésében Kultsár Istvánnak éveken át munkatársa volt s mikor Kultsár meghalt, a lapot egy ideig szerkesztette is. Egyik munkája: „Dentumogerek, vagy a magyaroknak ős-elei" maradandó becscsel bir. Fiát Károlyt, kora gyermekségétől Pesten taníttatta. Elvégezvén fia a bölcsészeti pályát, 1827-ben az esztergommegyei növendék-papok közé lépett s Nagyszombatban töltött egy év után ismét Pestre a központi papnövelőbe küldetett, hol a theologiai tanulmányokat 183 l-ben fejezte be. Fölszenteltetése után lelkészi pályán kevés időt töltött, mert szép készültségü ifjúban csakhamar felismerték a tehetséget, s a „Religio és Nevelés" czimű egyházi folyóirat szerkesztésénél alkalmazták. 1843-ban e folyóirat szerkesztését és kiadását maga vette át. Többnyire névtelenül irt, mert tudományát csak szerénysége múlja felül. írói érdemeinél fogva az egyetem theologiai kara hittudori oklevéllel tisztelte meg. 1849-ben „Katholikus Iskolai Lapok"-at indított meg, de ez a lap a szabadságharcz végével megszűnt, és Somogyi is visszavonult egy időre a nyilvános élettől. 1850-ben herczegprimási 158