Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

XXI. Esztergom irodalma

könyv- és levéltáros volt Esztergomban. 1851-ben azonban már ismét a fővárosba költözött, s itt a Fogarasy által alapított jó és olcsó könyvkiadó társulatnak (később és ma Szent-István társulatnak) lett előbb aligazgatója. Nagy tevékenységet fejtett ki, hogy e társulatot virágzásra emelje s főleg a magyarság terjesztése volt előtte irányadó. Az kétségtelen is, hogy e társulat könyveivel és lapjaival az akkori szomorú időkben igen sokat tett a magyarosodás érdekében. Elismerte ezt a közleményt is, mert tömegesen pártolta a társulatot, s tagjai közé számosan léptek be protestánsok is. Ez időben egy szépirodalmi lapot is alapított és szerkesztett, a „Családi Lapok"-at, melynek néhány évig nagy közönsége volt. Somogyi vendégszerető háza a ferenczvárosi Márton-utczában, kivált Károly-napokkor, gyakran látta az akkori irói és művész-világ színét-javát s nem egy irodalmi, sőt politikai kérdés is lőn megvitatva. Rendes vendégei voltak Kemény Zsigmond, Dánielik János, Szilágyi Sándor és Török János. A magyar tudományos akadémia 1858 deczember 15-én választotta meg tagjai sorába. Később egyházi részről érte az a kitüntetés, hogy előbb pozsonyi, azután esztergomi kanonokká neveztetett ki. Akadémiai székfoglalóját „A bölcsészet lényeges feladatáról" irta. „Az esztergomi főkáptalan okmánytárához" 1870-ben előszót irt. A nagy tudományú, de nemes, egyszerű és őszinte magyar természetű főpap nemcsak ő Felsége kitüntetését, hanem az egész nemzet háláját kivivta. Sólyomi Jószef. Született Héreghen Eszt.-m.-ben 1815ben; piarista ház lelkiatya volt Podolinban. Müvei: Becskerek város és vidéke ismertetése. 1861. A slatinai sóakna. 1862. A Tiszán épitett első hid kinyitása. 1862. Mindhárom dissertatiója a Győri Közlönyben jelent meg. Sujánkszy Antal. A katholikus lyra ez a nevezetes költője 1815-ben született. 1838-ban szentelték pappá. Egyházi pályáját Komáromban kezdte, Pesten folytatta s Esztergomban tetőzte, a hová már mint Pasmaneumi igazgató jött. Egyházi érdemeiért sok kitüntetés érte. Irodalmi működése: Szent hangzatok. Imakönyv Albach után. 1842. Minden bölcseség kez159